Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nagypirit hatását és relevanciáját a modern társadalomban. A Nagypirit évtizedek óta érdeklődésre számot tartó és vitatéma, hatása pedig több területre is kiterjed, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Nagypirit hogyan alakította a mai világban felfogásunkat, viselkedésünket és kapcsolatainkat. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Nagypirit jövőbeli következményeivel és kihívásaival, valamint azzal, hogy fejlődése hogyan fogja tovább alakítani az emberiség menetét.
Nagypirit | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Veszprém |
Járás | Devecseri |
Jogállás | község |
Polgármester | Burján Ernő (Fidesz-KDNP) |
Irányítószám | 8496 |
Körzethívószám | 88 |
Népesség | |
Teljes népesség | 223 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 25,37 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 11′ 54″, k. h. 17° 13′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 54″, k. h. 17° 13′ 30″ | |
Nagypirit weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypirit témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagypirit község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
A Marcal völgyében, Veszprém és Vas vármegyék határánál található a csaknem 300 lakosú település. A nyugati és északi határrészt a folyót kísérő rétek fedik, az egykori mocsaras "Marcal-bozót" mára megszelídült nyomaként. Dél és kelet felé már kicsit magasabb, szántókkal borított felszín húzódik. A legközelebbi szomszéd falu, az innen keletre elterülő Kispirit mindössze fél kilométerre fekszik. Távolabb, déli irányban erdőket is találhatunk.
A település közlekedési helyzete viszonylag kedvezőtlen, csak Boba, illetve Csögle irányából érhető el, a 8415-ös úton. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal és a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal közös szakaszának Boba vasútállomása, körülbelül 4 kilométerre délnyugatra.
A település első említése 1372-ből származik Pered néven. Az eredetileg egységes Pirit a középkorban két részre szakadt, az egytelkes nemesek által lakott rész kapta később az Egyházas- vagy Nagypirit nevet. Ezzel ellentétben más források azt említik, hogy a 17. században tekintélyes számú, házzal rendelkező, és ház nélküli zsellér is lakott a faluban. Református templomát 1796-ban építették, míg tornya 1802-ben készült el hozzá.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 255 | 259 | 250 | 232 | 241 | 223 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 5,4% cigánynak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,1%, református 61,2%, evangélikus 10,8%, felekezeten kívüli 0,8% (8,5% nem nyilatkozott).
Református templom
A fentebb is említett templomot 1896-ban építették újjá. Stílusa barokk, sisakos toronnyal, egyenes záródású szentéllyel.
Horgásztó