A Szalapa téma ma az egyik legrelevánsabb és legérdekesebb téma. Hatása a társadalom különböző területeire terjed ki, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. Az elmúlt években a Szalapa felkeltette azoknak a szakértőknek és tudósoknak a figyelmét, akik igyekeztek megérteni a természetét és a jelenkori világra gyakorolt hatásait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szalapa különböző aspektusait és perspektíváit, elemezve annak időbeli alakulását és lehetséges következményeit a jövőben.
Szalapa | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaszentgróti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Czémán Imre | ||
Irányítószám | 8341 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 165 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 41,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′ 32″, k. h. 17° 08′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 32″, k. h. 17° 08′ 52″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalapa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szalapa község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban. Önkormányzata Óhídon működik.
A Keszthelyi-fennsík északi nyúlványánál, a Marcali-háton fekszik. A legközelebbi város Zalaszentgrót, 8 kilométerre. A település és Türje határvonalán keresztezi egymást a Keszthely–Óhíd–Jánosháza közt húzódó 7331-es út és a Sümegtől Mihályfán át húzódó, majd innen Türjén és Zalabéren át egészen Zalaegerszegig tartó 7328-as út. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti még az Ukktól Türjéig vezető 7337-es út is. A község mind Zalaszentgrót, mind Sümeg felől autóbuszon jól elérhető.
Első ismert írásos említése 1265-ből való, ám ezt követően egészen 1430-ig nem szólnak róla a források. A településen ekkor csak nemesek éltek, birtokosai a Tekenyei, az Őri, a Fodor, a Csillag, a Forintos és a Szegedi családok voltak. A török hódoltság idején a többször lakatlanná vált. Az 1770-es években a korábbi birtokosok elsősorban német zsellér telepesekkel pótolták a lakosságot. Ezt követően az aprófalu lakossága folyamatosan nőtt, egészen az 1960-as évekig. A község főprofilja a mezőgazdaságon belül az állat-, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés volt.
A második világháborút követően Szalapa nagy változásokon ment át. A korábbi egyutcás településből kétutcássá fejlődött, a lakosság a mezőgazdaságról egyre inkább áttért a zalaszentgróti munkahelyekre való ingázásra. Ám eközben a település térségi szerepe is nőtt, mivel 1945-ben megnyílt általános iskolája a környékbeli települések tanulóit is fogadja.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 208 | 203 | 197 | 176 | 167 | 165 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,99%. A lakosok 66,5%-a római katolikusnak, 3% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,5% nem nyilatkozott).