Ma a Nemesbük olyan téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. Akár az iparágra gyakorolt hatásának, akár a populáris kultúrában betöltött relevanciájának, akár a tudományos területen gyakorolt befolyásának köszönhetően, a Nemesbük-nek sikerült átlépnie a nem, az életkor és a nemzetiség korlátait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nemesbük különböző aspektusait és a jelenkori világban betöltött jelentőségét. Az eredetétől a jövőbeli előrejelzésekig egy mély elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Nemesbük jelentőségét jelenlegi társadalmunkban.
Nemesbük | |||
Nemesbüki híd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Simotics Barnabás (független) | ||
Irányítószám | 8371 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 757 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 71,44 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 49′ 18″, k. h. 17° 08′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 18″, k. h. 17° 08′ 39″ | |||
Nemesbük weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesbük témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesbük Zala vármegye Keszthelyi járásában, Hévíz szomszédságában elterülő község.
Nemesbük jó minőségű aszfaltúton csak egy Hévízről induló hét kilométeres bekötőúton érhető el. Ezen túl egy betonút köti össze Zalaköveskúttal. Külterületének nyugati részén egy rövid szakaszon elhalad a 76-os főúttól Kehidakustány (Kustány) felé vezető 7335-ös út is.
A településre Keszthely–Hévíz felől mintegy tucat autóbusz járat közlekedik naponta.
A település első említése 1408-ból való. A kezdetektől fogva nemesi falu volt, ám sok nemesi család kifejezetten szegénynek számított, kevés földet birtokoltak. A 16. században sok jobbágy is vásárolt földet Nemesbükön, így egyre csökkent a nemesi telkek aránya. A török idők során több portyázásra is sor került a településen, de mindvégig lakott maradt. A falu híres volt jó minőségű földjeiről, ahol búzát termesztettek.
Új templomot 1777-ben kapott. A 19. században a falu fejlődése lassan történt, társadalmi összetételét tekintve még mindig 50% volt a nemesek aránya, akik közül többen szőlővel rendelkeztek Cserszegtomaj, Rezi és Alsópáhok községekben.
1930 és 1936 között Nemesbük része volt Zalaköveskút.
A második világháború után a település gyorsan modernizálódott, új házak épültek, 1948-ban bevezették a villanyt is. Nőtt az ingázók száma, akik elsősorban Keszthelyen és Hévízen, a szolgáltatási szektorban helyezkedtek el.
Az 1990-es években jelentősen megnőtt a falusi turizmus keretében a település utáni érdeklődés, amelyet a közeli, nagy turisztikai központok (Hévíz, Keszthely) közelségének és a falu csendességének köszönhető.
A településen 2005. április 24-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 681 | 689 | 696 | 800 | 760 | 757 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,2%, cigány 1,5%, német 9,9%, román 0,6%. A lakosok 60,77%-a római katolikusnak, 3,1% reformátusnak, 1,7% evangélikusnak, 6,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,2% nem nyilatkozott).