Köszvényes
Ez a cikk a Köszvényes fontosságával foglalkozik a mai társadalomban. A Köszvényes különböző területeken vált jelentőségre, a divattól a technológiáig, beleértve a kultúrát és a politikát is. Befolyása jelentősen elterjedt az elmúlt években, és mélyreható hatást gyakorolt az emberek interakciójára és egymáshoz való viszonyára. Ezért elengedhetetlen a Köszvényes jelenleg betöltött szerepének alapos elemzése, valamint annak lehetséges rövid és hosszú távú következményei. Ebből a célból különböző nézőpontokat és esettanulmányokat vizsgálunk meg, hogy jobban megértsük a Köszvényes jelentőségét és hatókörét a mai társadalomban.
| Köszvényes (Cusuiuș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Belényesirtás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Belényesirtás |
| Irányítószám | 417302 |
| SIRUTA-kód | 29797 |
| Népesség | |
| Népesség | 401 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 54″, k. h. 22° 25′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 54″, k. h. 22° 25′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Köszvényes (Cusuiuș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Béli-hegység alatt, a Fekete-Körös mellett, Belényestől délkeletre, Belényesirtás és Kakucsány közt fekvő település.
Története
Köszvényes nevét 1588-ban említette először oklevél Kozwynies néven.
1692-ben Köszuinyes, 1808-ban Köszvényes, Kuzujos, 1913-ban Köszvényes néven írták.
A falu egykor a görögkatolikus püspökség birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | ...vagy Kusziis, 568 óhitü
lakossal, s anyatemplommal. Urbéri szántó 532, rét 266, majorsági erdő 1831 hold. Birja a váradi görög püspök. |
” |
1910-ben 911 román lakosa volt. Ebből 910 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
A falu határában fekszik a "Gyalu Turkuluj" nevű dülő, melyről a helyi lakosság azt tartja, hogy ott a török időkben szőlőművelés folyt.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma – 1895-ben épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}