Újbártfalva
A Újbártfalva olyan téma, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. Megjelenése óta kiterjedt vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatása tagadhatatlan, és relevanciája számos ágazatra és szempontra kiterjed. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Újbártfalva-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és befolyását a mai világban. Történetétől a lehetséges jövőbeni fejlesztésekig egy utazásra indulunk, hogy többet megtudjunk a Újbártfalva-ről és a valóságunkban betöltött szerepéről.
| Újbártfalva (Satu Barbă) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érábrány |
| Községközpont | Érábrány |
| Irányítószám | 417012 |
| SIRUTA-kód | 27141 |
| Népesség | |
| Népesség | 269 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 17′ 49″, k. h. 22° 26′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 49″, k. h. 22° 26′ 42″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Újbártfalva (Satu Barbă), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Réz-hegység nyúlványai alatt, Margittától délkeletre fekvő település.
Története
Bártfalva nevét 1408-ban említette először oklevél Barby, Barby Janusfalva néven.
1435-ben Barthfalva, 1599-ben Bartafalva, 1465-ben Bardfalwa, 1913-ban Újbártfalva néven írták. 1465-ben a Bályokiaké volt, és Bályoki Szilveszter is birtokosa volt, aki Bardfalwa-i részeit Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának adta zálogba.
1910-ben 554 lakosából 160 magyar, 394 román volt. Ebből 117 római katolikus, 43 görögkatolikus, 351 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
2002-ben 300 lakosából 294 román, 6 magyar volt.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro