_ A Mérág kérdése olyan probléma, amely felkeltette az akadémikusok, tudósok és rajongók figyelmét. A Mérág régóta vita és tanulmányozás tárgya, és jelentősége meghaladta a különböző tudományágakat. Az évek során látható volt, hogy a Mérág hogyan fejlődött, és hogyan alkalmazkodott a társadalom és a technológia változásaihoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mérág gyökereit és mai hatását, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket.
Mérág (Mierag) | |
Mérág görögkeleti ortodox fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Köröstárkány |
Rang | falu |
Községközpont | Köröstárkány (Tărcaia) |
Irányítószám | 417576 |
SIRUTA-kód | 31627 |
Népesség | |
Népesség | 180 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 260 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 36′ 16″, k. h. 22° 21′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 16″, k. h. 22° 21′ 58″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mérág (Mierag), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
A Béli-hegység alatt, Belényestől délre fekvő település.
Mérág nevét 1588-ban említette először oklevél Mirrag néven.
1642-ben Mierragh, Merag I. Rákóczi György birtoka volt Mérág a nagyváradi gör. keleti püspök birtoka volt, aki itt a 20. század elején is birtokos volt. 1851-ben Fényes Elek írta Mérágról:
„ | Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 388 óhitű lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök. | ” |
1910-ben 343 lakosából 2 magyar, 340 román volt, ebből 336 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.