Ebben a cikkben elmélyülünk a Perkáta lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és mai relevanciáját. A legkorábbi gyökereitől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig a Perkáta számos területen jelentős szerepet játszott, és minden korosztály és érdeklődési körrel felkeltette az emberek figyelmét. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk azokat a kulcsfontosságú szempontokat, amelyek hozzájárultak a Perkáta népszerűségéhez és relevanciájához, valamint a kortárs kultúrára gyakorolt hatásához. Multidiszciplináris megközelítéssel foglalkozunk a Perkáta különböző aspektusaival, történelmi jelentőségétől a technológiára és innovációra gyakorolt hatásáig, átfogó képet adva annak fontosságáról a mai világban.
Perkáta | |||
A Kisboldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Dunaújvárosi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Oláh István (független) | ||
Jegyző | Dr. Lakos László | ||
Irányítószám | 2431 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3969 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 52,16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 176 m | ||
Terület | 74,52 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 02′ 53″, k. h. 18° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 53″, k. h. 18° 47′ 00″ | |||
Perkáta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Perkáta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Perkáta nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Fejér vármegyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetű. A település megközelíthető közúton: Budapestről az M6-os autópályán, vagy Székesfehérvárról északi irányból, Dunaújvárosból déli irányból a 62-es főúton. A főút elkerüli a települést, melynek központjába csak a 62 118-as út vezet; Adony és az M6-os felől a 6208-as úton érhető el a község.
A környéken, főként a Cikolai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr. e. III–II. századból a La Tène-kultúra kelta emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is.
A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az I–IV. században a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. Perkáta környéke – az egész mezőföldi löszhátsággal együtt – a fejedelmi szállásterület része volt a X. században.
A XIII–XVI. században kun szálláshely volt. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére – a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó – kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedett a község, a török kiűzése után pedig délszlávok (főleg rác telepesek) érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak.
A település múltjában a XVIII. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepített le, iskolát alapított, saját költségén római katolikus templomot építtetett. Kastélyukat 1820-ban építtették. A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.
A lakosság száma az XIX. század elejétől napjainkig 3500–6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma mostanában 4000 fő körüli, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 hektár, ebből belterület 436 hektár, mezőgazdasági jellegű település.
Legnagyobb intézményei a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és az Általános Művelődési Központ, melynek tagintézményei a József Attila Könyvtár és a Napköziotthonos Óvoda.
A 62-es főút Perkátát elkerülő szakaszát 2012. június 28-án adták át.
A településen 2007. október 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson elindult a hivatalban lévő polgármester is, aki – egyetlen kihívójával szemben – meg is nyerte azt.
2022. június 26-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Perkátán, mert a korábbi polgármester (valamint egyik alpolgármestere és egy képviselő) 2020. szeptember 30-i hatállyal, belső ellentétek miatt lemondott posztjáról. A választást eredetileg még 2021. január 10-ére írták ki, de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A polgármesteri feladatokat az átmeneti időszakban ügyvivőként Sarok Mihály alpolgármester vette volna át, de pár nappal később, munkahelyi elfoglaltságaira hivatkozva ő is beadta lemondását; így az ügyvivő polgármester 2020 októberétől az időközi választásig Oláh István lett. Az időközi választáson ő is elindult és nagy különbséggel, 83 % fölötti szavazati aránnyal legyőzte egyetlen ellenfelét.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3987 | 3914 | 3876 | 3923 | 4007 | 3933 | 3969 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,5%, református 3,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 28,5% (26,3% nem nyilatkozott).