Orbiting Carbon Observatory
Napjainkban a Orbiting Carbon Observatory nagyon fontos téma a mai társadalomban. A Orbiting Carbon Observatory évtizedek óta érdeklődés és vita tárgya a politikától a tudományig különböző területeken. A Orbiting Carbon Observatory körül számos szempont van, az eredetétől a globális vonatkozásaiig. Ebben a cikkben a Orbiting Carbon Observatory néhány legrelevánsabb aspektusát fogjuk megvizsgálni, és foglalkozunk annak számos dimenziójával és mai hatásaival. A gazdaságra gyakorolt hatásától, a mindennapi életre gyakorolt hatásán át a tudás más területeivel való kapcsolatáig a Orbiting Carbon Observatory a jelenlegi világ megértéséhez nagyon fontos tanulmányi és elmélkedési témaként jelenik meg. Ezen a vonalon elemezünk néhány, a Orbiting Carbon Observatory körül felmerült ötletet és elméletet, valamint azokat a szempontokat és vitákat, amelyek ma is érvényesek.
| Orbiting Carbon Observatory | |
 | |
| Ország |  Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó | Orbital Sciences Corporation |
| Típus | Földfigyelő műhold |
| Rendeltetés | légkörkutató |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 2009. február 24. |
| Indítás helye | Vandenberg légitámaszpont |
| Hordozórakéta | Taurus |
| Élettartam | sikertelen indítás |
| Pályaelemek | |
| Pálya | napszinkron (tervezett) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Orbiting Carbon Observatory (OCO, azaz Keringő Szén-obszervatórium) amerikai környezetvédelmi műhold, mellyel a globális felmelegedést okozó legfontosabb gáz, a szén-dioxid eloszlását mérték volna fel a Föld légkörében. A műhold indítása sikertelen volt. A Taurus hordozórakéta orrkúpja nem vált le, de tudományos fontossága miatt másodpéldányának indítását tervezik 2013. februárjában.
Fedélzetén három, nagy felbontású spektrométer mérte volna a széndioxid és az oxigén közeli infravörösben mérhető abszorbcióját, így megtalálhatóak lett volna a széndioxid legnagyobb kibocsátói és elnyelői. (A szén kibocsátóit nagyjából ismerjük, a globálisan elnyelt mennyiség mintegy fele valahol a közepes földrajzi szélességek ismeretlen helyein elnyelődik.) A korábbi eszközökkel szemben, melyek csak körülbelül 10 km magasságig láttak be a föld légkörébe, az OCO a gyakorlatilag a földfelszínig látott volna.
A műhold része lett volna a 690 km magasan, pólus-közeli napszinkron pályán működő A-Train műholdrendszernek, melyben a holdak közös pályán, pár perccel egymás után haladva keringenek el a Föld felett, így a Föld minden pontjáról pontról majdnem egyszerre nagyon sok adat tudható meg. A rendszer többi műholdja az Aqua, a CloudSat, a CALIPSO, a Parasol, a tervezett Glory és az Aura.
Külső hivatkozások
- Frey, Sándor: Februárban indulhat az OCO. Űrvilág.hu, 2008. december 23. (Hozzáférés: 2009. február 18.)
- Werner, Debra: New NASA Carbon Probe to Help Track Climate Change (angol nyelven). SPACE.com, 2009. február 18. (Hozzáférés: 2009. február 18.)
Jegyzetek
- ↑ Kereszturi, Ákos: Kudarc a szén-dioxid-figyelő műhold felbocsátásánál. Világűr, 2009. február 24. (Hozzáférés: 2009. február 24.)
- ↑ NASA Awards Launch Services Contract for OCO-2 Mission