A mai világban a Vandenberg légitámaszpont olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Vandenberg légitámaszpont minden korosztály és társadalmi réteg számára érdekessé vált. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Vandenberg légitámaszpont olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Vandenberg légitámaszpont-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a lehetséges jövőbeli fejlesztésekig. Hagyja, hogy magával ragadja ez az utazás, és fedezze fel, hogy a Vandenberg légitámaszpont hogyan jelölt meg előtte és utána abban a világban, amelyben élünk.
Vandenberg légitámaszpont | |||||||
Légifelvétel a Vandenberg támaszpontról | |||||||
IATA: VBG ICAO: KVBG | |||||||
Adatok | |||||||
Elhelyezkedés | Santa Barbara megye USA | ||||||
Megnyitás | 1941. október 5. | ||||||
Üzemeltető | az Amerikai Egyesült Államok Űrhadereje | ||||||
Névadó | Philip St. George Cooke (ember) | ||||||
Tszf. magasság | 112 m | ||||||
Utasforgalom | 46 (doubling, passenger boardings, 23, 2019) | ||||||
Futópályák | |||||||
| |||||||
Elhelyezkedése | |||||||
é. sz. 34° 44′ 16″, ny. h. 120° 32′ 15″Koordináták: é. sz. 34° 44′ 16″, ny. h. 120° 32′ 15″ | |||||||
A Vandenberg légitámaszpont weboldala | |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vandenberg légitámaszpont témájú médiaállományokat. | |||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Vandenberg légitámaszpont Cape Canaveral után az Egyesült Államok második legnagyobb rakétakísérleti központja. A Csendes-óceán partján fekszik.
Az amerikai légierő kezelésében és ellenőrzése alatt működik. Területe kezdetben 260 négyzetkilométer volt. Több repülőteret és szerelési épületet is magába foglal, az indítóberendezések és a fékpadok mentén helyezkedik el. Központja a Vandenberg légibázis, amit 1955-1957 között nagy rakétakísérleti központtá fejlesztettek. Az űrkutatás egységes rendszerének, a NASA létrejöttét követően kiemelkedő szerepe lett a műholdak felbocsátásánál. Innen indult az Atlas (D, E, F), az Atlas–Agena, Thor, a TAD-Thor sorozat, illetve a Titan Iés Titan II, a Titan III C, D, E, Scout, Blue Scout hordozórakéták indítóállásait helyezték el. A fejlesztés során ide telepítették az Atlas-F, Minuteman-I, II, III ballisztikus rakétáinak kísérleti silóit is, amelyekből a gyakorlóindításokat végezték. A bázist és a lőteret továbbfejlesztették, hogy a Space Shuttle felbocsátásának feltételeit (kiszolgálás, indítás) megteremtsék. A fejlesztéssel 400 négyzetkilométeres lett a bázis területe. A Space Shuttle visszatérésnél az Edwards légitámaszpont (AFB) adott helyet az űrvállalkozásnak.