Koranizmus
Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Koranizmus hatását társadalmunk és mindennapi életünk különböző aspektusaira. A Koranizmus az utóbbi időkben az érdeklődés és a vita témaköre volt, ami vitákat generált, és felkeltette az érdeklődést a lakosság különböző rétegeiben. Megjelenése óta a Koranizmus spekulációkat, elméleteket és elmélkedéseket generált a hatásáról különböző területeken, a gazdaságtól a kultúráig. Ezzel a cikkel igyekszünk megvilágítani a Koranizmus különböző nézőpontjait és perspektíváit, azzal a céllal, hogy olvasóinknak széleskörű és gazdagító képet adjunk erről a jelenségről.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A koranizmus az iszlám egy irányzata, mely elutasítja annak másodlagos szent iratát, a Szunnát, és egyedül a Koránt tartja követendőnek. Hívei, a koraniták szerint ugyanis az „igazi iszlám” hitet a Szunna bemocskolta. Így nem tartják be például az imádkozás módját és az Ásúrá napi böjtöt, mivel ezek csak a hadíszokban olvashatóak, a Koránban nem.
Különbségek a többi irányzattól
Annyiban különböznek a többi muszlimoktól, hogy a Koránban előírt parancsokat nem a Prófétai hagyományok alapján hajtják végre, mivel elutasítják a Szunnát. Nem hisznek a Daddzsalban, a Mahdiban és Jézus második visszatérésében, ugyanis ezek nincsenek megemlítve a Koránban, csak a hadíszokban olvashatóak. Szerintük a hadíszok csupán a Prófétáról szóló mesék, éppen ezért a síiták és a szunniták gyakran kritizálják őket.