Etnikai vallás
A mai világban egyre több figyelem irányul a Etnikai vallás-re. Akár politikusokról, hírességekről, divattrendekről vagy technológiai fejlődésről beszélünk, a Etnikai vallás emberek millióinak képzeletét ragadta meg világszerte. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Etnikai vallás jelenségét, megvizsgálva a modern társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Eredetétől és evolúciójától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig részletesen elemezzük, hogy a Etnikai vallás hogyan foglalta el a releváns helyet a jelenlegi körképben. Emellett megvizsgáljuk ennek a jelenségnek a lehetséges jövőbeli következményeit, és azt is, hogy az elkövetkező években hogyan alakíthatja tovább életünket.
Az etnikai vallások főként afrikai, dél-amerikai és ázsiai vallási közösségek hiedelmeit és gyakorlatait jelöli, amelyeket a közös származás és/vagy a hasonló kultúra, szokások és nyelv köti össze; megkülönböztetve őket más vallásoktól. Elavult megnevezései: törzsi vallások vagy bennszülött vallások. Korábbi, még ennél is pontatlanabb megnevezései: természeti vallások vagy primitív vallások. Ma nemzetközileg egyre inkább az etnikai vallás megjelölést használják, amelyet nem szabad összekeverni az etnikai-vallási csoportokkal (pl. perzsa zoroasztriánusok).
Az e vallásoknak tulajdonított sajátosságok közül sok bizonyult a közelebbi megismerés nyomán tévedésnek, például az ősök tisztelete. A velük kapcsolatos feltevések közül a leginkább tárgyszerű az animizmus, vagyis az a felfogás, mely szerint mindent valamilyen lélek jár át.
Jellemzőjük, hogy a vallás egy kifelé zárt társadalomhoz való tartozás révén öröklődik, amelyet pontatlanul "törzs"nek szokás nevezni (a térítés lehetetlensége, lemondás a misszióról). A vezérlő isteni útmutatásokat a tagok közvetlenül átélik és rituális könyörgéssel eszközlik ki. A mítoszokba és szimbólumokba foglalt világértelmezések a papi vezetők titkos tudásának alkotják részét. Nagy hangsúlyt helyeznek a békés társas viselkedésre.
Ha a teremtő isten eszméjét keressük, akkor az általában csak a mítoszokban játszik szerepet, hiszen a világ teremtése után visszavonult, és nincs közvetlen befolyása a jelenre. Nem tisztelik rendszeresen, és gyakran csak vészhelyzetekben hívják. Nem szentelnek szentélyeket neki. Nincs papi szervezet. Az istenkáromlás és eretnekség ismeretlen fogalmak.
E vallások legfontosabb kiindulópontja a transzcendens közvetlen élménye. Elterjedt gyakorlatok az áldozati rituálék, a böjtölés, a szándékos elszigetelődés vagy hallucinogén anyagok fogyasztása látomások létrehozása érdekében. Gyógyítók, varázslók, látnokok, sámánok vagy hasonlók közvetítenek az ember és az isteni világ vagy túlvilág között.
Az etnikai vallások a legrégibb vallások a világon. E vallásoknak – az üdvtannal rendelkező vallásokkal szemben – az evilági célok elérése a központi célja, amihez megpróbálják elnyerni a természetfeletti erők, szellemek, istenek támogatását.
A II. vatikáni zsinat nem keresztény vallásokkal kapcsolatos állásfoglalása a törzsi vallásokra is vonatkozik: A katolikus Egyház semmit nem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent.
|
Ez a vallási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
Források
- Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006, Göncöl Kiadó