Ebben a cikkben a Tyúkhúr témát széles és részletes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy az olvasók teljes és gazdagító képet kapjanak erről a kérdésről. Átfogó és szigorú elemzésen keresztül a Tyúkhúr-hez kapcsolódó különböző szempontok és megközelítések kerülnek feltárásra, hogy releváns és naprakész információkat kapjanak. Megvizsgáljuk a Tyúkhúr különböző kontextusokban előforduló különféle következményeit és következményeit, valamint a probléma hatékony kezelésére vonatkozó lehetséges megoldásokat vagy ajánlásokat. Kritikus és reflektív perspektívával ennek a cikknek az a célja, hogy szilárd és megalapozott ismereteket nyújtson az olvasónak a Tyúkhúr-ről, ezzel elősegítve ezzel kapcsolatos jobb megértését és tudatosságát.
Tyúkhúr | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Közelkép a tyúkhúrról
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Stellaria media (L.) Vill. | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tyúkhúr témájú médiaállományokat és Tyúkhúr témájú kategóriát. |
Energia 0 kcal 0 kJ | |
Szénhidrátok | 63.9 g |
---|---|
- Étkezési rostok 20.5 g | |
Zsír | 1.48 g |
Fehérje | 24.23 g |
Tiamin (B1-vitamin) 0.02 mg | 2% |
Riboflavin (B2-vitamin) 0.14 mg | 12% |
Niacin (B3-vitamin) 0.51 mg | 3% |
C-vitamin 375 mg | 452% |
Kalcium 27.99 mg | 3% |
Vas 1.372 mg | 11% |
Magnézium 0.9813 mg | 0% |
Mangán 0.0913 mg | 4% |
Foszfor 4.676 mg | 1% |
Kálium 8.647 mg | 0% |
Nátrium 6.328 mg | 0% |
Cink 0.289 mg | 3% |
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: |
A tyúkhúr vagy közönséges tyúkhúr (csibehúr, tikhúr, tyúkbegy) (Stellaria media) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, általánosan elterjedt, a nitrogénben gazdag talajokat kedvelő gyomnövényfaj. Egyéves, hideg évszaki növény; ősszel vagy télen csírázik, majd áttelel.
Ez a növény Európában őshonos, azonban számos észak-amerikai térségbe is betelepítették.
A tyúkhúr vékony karógyökerével, heverő szárának csomóiból eredő bojtos gyökereivel szilárdan kapaszkodik a földben. Levelei átellenesen állnak. A szár alsó levelei nyélbe keskenyednek. Virágai aprók, fehérek, a levelek hónaljában vékony kocsányokon fejlődnek, magánosak vagy álernyős virágzatot alkotnak. Virágaiban a csészék szabadok, ami az Alsinoideae alcsalád jellemzője. A felső állású magházból fogakkal nyíló hosszúkás toktermés fejlődik. Egyedenként több ezer mag terem. A virágzás és a termés megjelenése időben nem különül el. A magvak 2 °C-on már csíráznak, csírázóképességüket 25 évig is megtarthatják a talajban. Kora tavasztól késő őszig virágzik, gyakran enyhe téli napokon is.
Szaponintartalma miatt fogyasztása nagyobb mennyiségben hasmenést, hányást okozhat egyes állatoknál (ló, szarvasmarha, bárány).
A-vitaminban, C-vitaminban, magnéziumban, foszforban és kvarcban gazdag.
Vese- és májtisztító, kőoldó hatást tulajdonítanak neki. Tápláló, frissítő hatása miatt gyengélkedő betegeknek adják. A belőle főzött tea bevérzések ellen javasolt.
A nyers, fiatal hajtásokból saláta készíthető kellemes, édes íze miatt. Omlettekbe sütve, vagy levesbe, főzelékbe főzve is fogyasztják.
Klinikai kísérletek szerint a tyúkhúrnak antioxidáns, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, antidiabetikus és szorongásoldó hatása van. Emellett hatékony a következő betegségek ellen is:
A növényt csak tiszta környezetben szabad gyűjteni, hogy elkerüljük a nehézfémekkel való szennyeződés kockázatát.
A tyúkhúrral való érintkezés során az emberek mindössze kb. 2%-a mutat allergiás reakciókat.