A mai cikkben elmélyülünk a Szaknyér témában, és felfedezzük a körülötte lévő összes oldalt és szempontot. A következő sorokban az eredetétől a legfrissebb alkalmazásaiig vizsgáljuk meg, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és jelentőségét a különböző területeken. Ezen kívül elmélyülünk a terület szakértőinek véleményében és szempontjaiban, valamint személyes tapasztalatokban, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Szaknyér fontosságát és relevanciáját ma. Ez a cikk teljes útmutatóként szolgál azok számára, akik szeretnék jobban megérteni ezt a témát, és felfedezni az általa kínált lehetőségeket.
Szaknyér | |
Szaknyér - Harangtorony | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Vas |
Járás | Körmendi |
Jogállás | község |
Polgármester | Hada Ibolya (független) |
Irányítószám | 9934 |
Körzethívószám | 94 |
Népesség | |
Teljes népesség | 47 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 17,41 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2,93 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 31′ 60″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaknyér témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szaknyér község Vas vármegyében, a Körmendi járásban. 293 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése.
A falu az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén fekszik, Körmendtől 22 kilométerre délre, Őriszentpétertől 16 kilométerre keletre, Hegyhátszentjakabtól 1 kilométerre nyugatra.
Közúton északi irányból, Őrimagyarósd nyugati külterületei felől, a 7448-as útból kiágazó, öt számjegyű, 74 169-es számú mellékúton, Hegyhátszentjakab felől, a 7447-es útról letérve pedig egy számozatlan önkormányzati úton közelíthető meg.
A falu a középkorban Szatmér, Szatmir alakban fordul elő az oklevelekben, ez valószínűleg a személynévi eredetű Szatmárral hozható összefüggésbe. Az Őrséghez tartozott. IV. László állítólagos 1280. évi kiváltságlevelében Szaknyér is szerepel. 1391-ben Zsigmond király a Vas vármegyei zalaewr nevű őröket felmentette az őri szolgálat alól, földjeikkel és mindenféle ingatlanukkal Lévai Cseh László temesi ispánnak adományozta. A 15. században is a Lévai Cseheké volt, majd a 15. század második felében az Újlakiaké lett. Később a Batthyányak németújvári uradalmához tartozott. A törököktől való félelmük miatt 4 évig nem mernek visszatérni elmenekült lakói. Ezekben az években a kis falu jobbágylakossága 50 főre becsülhető. A földeket ugarváltásos rendszerben művelték, de a falu határa nincs nyomásra osztva. Az ugarföldeket rendszertelenül fogják művelés alá. A földjükből megélni nem tudnak, kénytelenek eljárni aratni, csépelni távolabbi helyekre.
Mária Terézia megkoronázásának tiszteletére hársfát ültettek a falu keleti végén. A 3,6 m törzsátmérőjű fa ma is látható.
Vas vármegye monográfiájában „Szaknyér, ősrégi nemesi község, 30 házzal és 169 magyar lakossal. Vallásuk ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány.”
A település népességének változása:
Lakosok száma | 49 | 48 | 49 | 60 | 50 | 47 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,7%, evangélikus 21,6%, református 56,9%, felekezet nélküli 2% (3,9% nem nyilatkozott).