Szabó Zoltán (katona)
Ebben a cikkben részletes elemzést végzünk a Szabó Zoltán (katona)-ről, feltárva a legfontosabb szempontokat és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. A Szabó Zoltán (katona) eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, vitákat és vitákat generálva jelentésével és következményeivel kapcsolatban. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak hatását különböző területeken, valamint relevanciáját az emberek mindennapi életében. Kétségtelen, hogy a Szabó Zoltán (katona) előtte és utána is volt a történelemben, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és sok más területen. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezze fel mindazt, amit a Szabó Zoltán (katona) kínál, és hogyan formálta a mai napig a világunkat.
| Szabó Zoltán | |
| Magyarország honvédelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1919. május 5. – május 31. | |
| Előd | Böhm Vilmos |
| Utód | Horthy Miklós |
| Született | 1858. július 18. Kebeleszentmárton |
| Elhunyt | 1934. november 3. (76 évesen) Arad |
| Foglalkozás |
|
Kisjolsvai Szabó Zoltán (Kebeleszentmárton, 1858. július 18. – Arad, 1934. november 3.) magyar katona, vezérőrnagy, politikus.
Politikai szerepe
1875-ben kezdte meg katonai tanulmányait a bécsújhelyi Katonai Akadémián, amit 1879. április 24-én végzett el.
Az első világháborúban különböző gyalogsági egységeket vezetett, majd 1918. május 18-án vezérőrnaggyá léptették elő, és a 216. önálló honvéd gyalogdandár parancsnokává nevezték ki. 1918 augusztusában a dandár Dél-Romániában tartózkodott, megszálló erőként Olténiában állt, Slatina, Caracal és Corabia körzetében. Szeptemberben azonban visszavonták Kelet-Erdélybe.
Október 31-én, az őszirózsás forradalom után Károlyi Mihály „forradalmi népkormánya” Szabó vezérőrnagyot Erdély katonai parancsnokává nevezte ki.
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején gr. Károlyi Gyula miniszterelnök vezetésével Aradon 1919. május 5-én megalakult emigráns kormány honvédelmi minisztere lett. Amikor a kormány május 30-án Szegedre tette át székhelyét, a román katonai vezetők feltartóztatták Szabót, nem engedték tovább, így helyét június 6-án Horthy Miklós vette át.
Szabó Zoltánt a román hadsereg vezetése Craiovába internálta.
Jegyzetek
- ↑ Hadügyminiszterek
- ↑ A Katonai Főiskola hallgatóinak névsora évek szerint (1875). . (Hozzáférés: 2012. június 28.)
- ↑ a K.u.k. hadsereg tábornokai
- ↑ Az Osztrák-Magyar Monarchia Keleti Hadseregcsoportja (orosz front)
- ↑ http://magyarnarancs.hu/olvasoi_levelek/a-tortenelmi-felelosseg-alol-nem-lehet-felmenteni-80146/
Források
- Szabó Zoltán. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. november 13.)
További információk
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., .
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
