Románusz pápa
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Románusz pápa-hez kapcsolódik, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. A Románusz pápa a történelem során visszatérő téma volt, hatásait széles körben tanulmányozták és vitatták különböző területeken. A Románusz pápa eredetétől napjainkig ellentmondó véleményeket generált, és számtalan kérdést vetett fel a relevanciájával és társadalmunkban betöltött szerepével kapcsolatban. Ebben a cikkben a Románusz pápa és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásának mélyreható elemzésében fogunk elmélyülni, kiemelve a mai fontosságát és a jövőbe való vetítését.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Románusz pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
| Született | ? Gallese | ||||
| Megválasztása | 897 augusztusa | ||||
| Beiktatása | 897 augusztusa | ||||
| Pontifikátusának vége | 897 novembere | ||||
| Elhunyt | 897 novembere Róma | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Románusz pápa témájú médiaállományokat. | |||||
Románusz (latinul: Romanus), (?, Gallese – 897 novembere, Róma) léphetett a pápai trónra a világtörténelem folyamán 115.-ként 897 augusztusában. A korabeli krónikák nagyon homályosan és gyéren írnak a mindössze négy hónapon keresztül hivatalban lévő Románuszról.
Élete
Galleseben született, apját Constantinusnak hívták. II. Márton pápa unokaöccse volt. Toszkánai szerzetesek nevelték, tanították, így került közel a papi pályához. Felszentelése előtt pár évvel nevezték ki a római Bilincses Szent Péter-székesegyház bíborosává. A VI. (VII.) Istvánt elűző rómaiak a zsinaton olyan egyházfőt akartak választani, aki elítéli a hullazsinatot, és távol marad a spoletói család befolyásától. Miután Románusz nyilvánosan kárhoztatta a becstelen zsinatot, 897 augusztusában pápává szentelték fel.
Egyházfőként hivatalos formát akart önteni korábbi kijelentésének, azonban korai halála miatt erre már nem kerülhetett sor. Aktívan részt vett a világi hatalmi kérdésekben. A spoletói hercegek oldalára állt, és Lambertet, Spoleto hercegét ismerte el császárnak. Ezzel csalódást okozott a rómaiaknak, és ezért megfosztották trónjától. A párizsi kódex alapján utolsó napjait szerzetesként töltötte, de nem lehet kizárni azt sem, hogy megölték. Sírja a Szent Péter-bazilikában van.
Művei
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
| Előző pápa: VI. (VII.) István |
|
Következő pápa: II. Theodórosz |
