Repceolaj
A mai világban a Repceolaj nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Repceolaj számtalan ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Repceolaj-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak időbeli alakulását, számos aspektusát és mai jelentését. Multidiszciplináris megközelítésből arra törekszünk, hogy megértsük, milyen szerepet játszik a Repceolaj az életünkben, és hogyan formálta az általunk ismert világot.
A repceolaj (vagy más néven a canola-olaj) a repce magjából készült növényi zsiradék, mely sötét színű és jellegzetes aromája van. Kénsavval való finomítás után sárga színű, majdnem szagtalan.
A canola olaj
Egyes országokban a repceolajat canola-olaj néven hozzák forgalomba. A canola az angol Canadian oil, low acid képzett szó. Számos országban a CANOLA szó védjegyoltalom alatt áll, ezekben az országokban ezért nem ajánlatos a CANOLA szót a repceolaj szinonimájaként használni.
Története
A repcét már időszámításunk előtt 3000-ben termesztették az Indus völgyében. Európában a 13. századtól állítanak elő repceolajat. Kanadai kutatók elemezték a repceolaj összetételét és ekkor derült ki, hogy kedvezőtlen zsírsavösszetétele révén rossz hatással van a koleszterinszintre és az érrendszerre. A kanadai kutatók ezután olyan hibrid fajtákat tenyésztettek ki, melyekben nem volt erukasav és eikozénsav, ezek hosszú szénláncú zsírsavak.
Felhasználása
A repceolaj fő felhasználási területe a biodízel előállítás. A kedvező élettani hatások eléréséhez a különböző vad repce fajtákat keresztezik és nemesítik , ennek következtében a reformétkezés területén a kedvező Omega-3 zsírsav összetétele miatt fogyasztását javasolják. Továbbá a gyógyszeripari és kozmetikai felhasználása is jelentős. Finomítatlan változatából ipari kenőanyag készül.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
A fajsúlya 0,913-0,918 g/cm³, -6 és -10 °C között megfagy, alkoholban alig, éterben könnyen oldódik, nem szárad be.
Fontos bioaktív anyagai a következők:
- béta-sitostanol (0,925 mg/100 g)
- campestanol (0,811 mg/100 g)
- delta-5 avenastrol (11,721 mg/100 g)
Zsírsavösszetétele
| Rövid jelölés | Triviális név | Család | Százalék |
|---|---|---|---|
| 18:1 | olajsav | ω-9, telítetlen | 61 |
| 18:2 | linolsav | ω-6, telítetlen | 21 |
| 18:3 | α-linolénsav | ω-3, telítetlen | 9-11 |
| 16:0 | palmitinsav | telített | 4 |
| 18:0 | sztearinsav | telített | 2 |
| transz-zsírsav | telítetlen | 0,4 |
A nemesítetlen repceolaj változó mennyiségű (20-50%) erukasavat (zsírsav) tartalmaz, amely a festékipar számára fontos összetevő. Ez az anyag táplálkozásra nem alkalmas mivel rosszul emészthető, az izom- és májsejtekben lerakódva káros elváltozásokat okoz. Ugyanakkor negatív hatása van a belőle készült biodízel égési jellemzőire is.
| Energia 885 kcal 3699 kJ | |
| Szénhidrátok | 0.0 g |
|---|---|
| Zsír | 100 g |
| - telített 7.365 g | |
| - transz 0.395 g | |
| - egyszeresen telítetlen 63.276 g | |
| - többszörösen telítetlen 28.142 g | |
| Fehérje | 0.0 g |
| E-vitamin 17.46 mg | 116% |
| K-vitamin 71.3 μg | 68% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
Hivatkozások
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. december 1.)
Források
- Bokor József (szerk.). Repceolaj, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.
- http://www.kfki.hu/chemonet/osztaly/eloadas/balinta.html
- www.gourdmandnet.hu
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Canola című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
