Ebben a cikkben a Pogányszentpéter témáját különböző nézőpontokból tárgyaljuk, hogy elemezhessük és megértsük annak mai relevanciáját. A Pogányszentpéter olyan téma, amely számos területen nagy érdeklődést váltott ki, és hatása a személyestől a társadalmi szféráig terjed. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Pogányszentpéter-hez kapcsolódó különböző szempontokat, részletes információkat és mélyreható elemzéseket nyújtva, amelyek lehetővé teszik olvasóink számára, hogy átfogó képet kapjanak erről a témáról. Továbbá megvizsgáljuk a Pogányszentpéter hatását különböző történelmi és földrajzi kontextusokban, annak érdekében, hogy megértsük annak időbeli alakulását. Adatok, ajánlások és szakértői vélemények bemutatásával arra törekszünk, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító betekintést nyújtsunk a Pogányszentpéter-be.
Pogányszentpéter | |||
A község északi határa (1962) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Flinger Tamás (független) | ||
Irányítószám | 8728 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 461 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 37,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,15 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék | ||
Földrajzi középtáj | Zalai-dombság | ||
Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 17° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 17° 03′ 40″ | |||
Pogányszentpéter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogányszentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pogányszentpéter község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.
Nagykanizsától 10 km-re délkeletre van. A zalai megyehatárnál lévő települést keresztezi a 61-es főút.
Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostorát említették. 1390-ben Stregenchy Zentpeter, 1412-ben Nemetzenthpeter (Németszentpéter) néven említették. 1554-ben a falu elpusztult és csak a 18. század 20-as éveiben népesedett be újra. A község lakói vagy a mezőgazdaságból élnek vagy Kanizsára járnak be dolgozni. A 90-es években a termelőszövetkezet megszűnt, egyéni gazdálkodás folyik. Nagyobb földterülettel egy sertéstenyésztő Kft. rendelkezik. Megalakult az erdőbirtokosság. A szép közösségi házban van a házasságkötő terem, a könyvtár, a posta és az orvosi rendelő. A közművelődési egyesület tagjainak elsődleges célja a hagyományőrzés. A természeti környezet igen szép. A táj dimbes-dombos, sok az erdő és mintegy 10-14 halastó teszi változatossá a vidéket.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 493 | 478 | 477 | 463 | 499 | 461 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 0,2%, evangélikus 11,5%, felekezet nélküli 5,5% (18% nem nyilatkozott).