Napjainkban a Petrel-szigetek olyan téma, amely számos területen nagy aktualitásra tett szert. Hatása olyan mértékű, hogy egyre többen érdeklődnek a Petrel-szigetek és annak következményei iránt. A Petrel-szigetek eredetétől napjainkig elemzések és viták tárgya volt, megmutatva a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Petrel-szigetek jelenségét és annak számos aspektusát, azzal a céllal, hogy jobban megértsük hatókörét és a jövőbeni lehetséges következményeket.
Petrel-szigetek | |
Ország | |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Karib-tenger |
Terület | 100 km² |
Hosszúság | 26 km |
Szélesség | 9 km |
Tengerszint feletti magasság | 2,0 m |
Legmagasabb pont | 2 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 15° 53′, ny. h. 78° 38′Koordináták: é. sz. 15° 53′, ny. h. 78° 38′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrel-szigetek témájú médiaállományokat. |
A Petrel-szigetek (angolul: Bajo Nuevo Bank vagy Petrel Islands, spanyolul: Bajo Nuevo vagy Islas Petrel) egy kis zátony apró, fű-borította, lakatlan szigetekkel a Karib-tenger nyugati részén, melyek egyikén (Low Cay) egy világítótorony található. A hozzá legközelebbi szárazföld a mintegy 110 km-re nyugatra fekvő Serranilla-sziget.
Először 1634-ben jelent meg holland térképeken; mai nevét 1654-ben kapta. Jelenleg Kolumbia közigazgatása alatt áll San Andrés y Providencia megye részeként, de a fennhatóságot az Amerikai Egyesült Államok, Nicaragua és Jamaica is vitatja. Az Egyesült Államok külső területként tartja számon.