A mai világban a Parlamentáris monarchia a nagyközönség számára nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az idő múlásával a Parlamentáris monarchia egyre nagyobb jelentőséget kapott a tudománytól, a technológiától, a politikától a kultúráig és a szórakoztatásig különböző területeken. Ennek a cikknek az a célja, hogy részletesen és kritikusan feltárja a Parlamentáris monarchia-hez kapcsolódó különféle szempontokat, hogy az olvasó számára átfogó és gazdagító képet adjon erről a témáról. Mély és szigorú elemzésen keresztül igyekszünk megvilágítani a Parlamentáris monarchia különböző aspektusait, foglalkozva annak következményeivel, fejlődésével és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásaival.
A parlamentáris monarchia egy kormányzati forma; az alkotmányos monarchia egy formája, de azzal ellentétben az uralkodónak nincs lehetősége a kormány leváltására, és általában csak kevés befolyása van az államügyekre, mivel ezeket a parlament és a kormány irányítja. Ezért az uralkodónak általában csak reprezentatív feladatai vannak.
A parlamentáris monarchiák mindig parlamenti kormányzati rendszerrel rendelkeznek: a kormányfőt vagy a kormány többi tagját hivatalosan vagy de facto a parlament választja meg. Az egyes európai uralkodók és királyi házak költségeinek nagy részét az adófizetők viselik.
Az angol nyelvterületen a parlamentáris és az alkotmányos monarchia kifejezéseket néha szinonimákként használják. Ennek a pontatlanságnak az az oka, hogy az alkotmánnyal rendelkező monarchia elkerülhetetlenül parlamentáris kormányzati rendszerré fejlődött.
Európában ez az államforma jellemző a következő országokban:
Európán kívül is megtalálható, például:
Ez a szócikk részben vagy egészben a Monarchie#Parlamentarische_Monarchie című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.