A mai világban a Klauzál Gábor olyan téma, amely különböző területeken nagy aktualitást kapott. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Klauzál Gábor emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása és jelentősége folyamatos vitát váltott ki, és állandó érdeklődést váltott ki a következményeinek megértése iránt. A Klauzál Gábor eredetétől jelenlegi fejlődéséig tanulmányozás, elemzés és elmélkedés forrása volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Klauzál Gábor különböző dimenzióit és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását.
Klauzál Gábor | |
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere | |
Hivatali idő 1848. március 23. – 1848. október 2. | |
Előd | nem volt |
Utód | Országos Honvédelmi Bizottmány |
Született | 1804. november 18. Pest |
Elhunyt | 1866. augusztus 3. (61 évesen) Kalocsa |
Párt | Liberális ellenzék (1832-1844), Ellenzéki Párt (1848), Felirati Párt (1861-1865), Deák-párt (1865-1866) |
Választókerület | Szegedi |
Szülei | szlavoviczi Klauzál János Nepomuk, Babarczy Ágnes |
Házastársa | Schmidt Emma |
Gyermekei | Gábor, Mária, Emma |
Foglalkozás | Ügyvéd, Politikus,Országgyűlési követ, Országgyűlési képviselő |
Iskolái | Piarista Gimnázium |
A Wikimédia Commons tartalmaz Klauzál Gábor témájú médiaállományokat. |
Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.
Klauzál Gábor Pesten a nemesi származású szlavoviczi Klauzál családban született. Édesapja, szlavoviczi Klauzál János Nepomuk (1761–1831), császári királyi huszár ezredes, édesanyja Babarczy Ágnes (1771–1822), Babarczy Ferenc tanácsnok (1785–86-ban Szeged polgármestere) és Szubics Jozefa leánya volt. Klauzál János Nepomuk 1793. június 13.-án szerzett nemességet és címert I. Ferenc magyar királytól.
A fiatal Klauzál Gábor a gimnázium mind a hat évfolyamát a pesti piaristáknál végezte 1812 és 1818 között, eminens tanulóként. Egyetemi tanulmányai után 1824-ben tett ügyvédi vizsgát, és Csongrád megye törvényszéki ülnöke lett. A tehetséges fiatalember elismertsége gyorsan nőtt. Már 1827-ben országgyűlési követté választották, de ezt betegsége miatt nem fogadta el. Csak 1832-től lett Csongrád vármegye országgyűlési követe, és három nevezetes országgyűlésen, (1832-1836, 1839/1840, 1843/1844) a liberális ellenzék oszlopos tagjává, sőt 1843-1844-ben egyik vezetőjévé vált. 1844-ben lényegében visszavonult, politikai tevékenységét csak a forradalom kezdete után folytatta, mint a pesti közcsendi bizottmány tagja. Az első felelős magyar Minisztérium földművelés-, ipar- és kereskedés osztályának minisztere volt 1848-ban. Miniszterként egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen, követelte, hogy Lamberg Ferenc Fülöp gróf gyilkosait vonják felelősségre. Egészségi állapotára hivatkozva a fegyveres harcok kezdetén visszavonult birtokára és gazdálkodott. Az 1850-es években Kistétényben vásárolt magának telket. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként részt vett az országgyűlésen.
Klauzál Gábor 1853-ban feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József (1804–1849) tábornoknak a jegyesét, Schmidt Emmát. A szabadságharc után, felesége és családja a "Kovács" vezetéknevet használta a Schmidt helyett. Klauzál Gábor és Kovács Emma gyermekei: