Napjainkban a Horvát Sándor a közvélemény széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Horvát Sándor egyre inkább jelen lévő témává vált életünkben, akár személyes, akár szakmai, akár társadalmi szinten. A Horvát Sándor-ről alkotott vélemények változatosak és vitatottak, így tanulmányozása és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Horvát Sándor különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezve annak hatását, fejlődését és relevanciáját különböző kontextusokban.
Horvát Sándor | |
Született | 1844. május 2. Csepreg |
Elhunyt | 1909. július 20. (65 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Horvát Sándor (Csepreg, 1844. május 2. – Budapest, 1909. július 20.) piarista áldozópap és tanár.
Az algimnáziumot Kőszegen végezte, majd Sopronban és Győrött tanult. 1863-ban a győri papnevelő intézetbe lépett. 1867-ben átlépett a kegyes tanítórendbe teológiára. Vácott mint növendék egy évet töltött. A próbaév után 1868-1869-ben Kecskeméten, 1869-1870-ben Nyitrán volt tanár. Ott szervezte a magyar önképzőkört, amely azután gócpontja lett a magyarságnak. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték.
Vácra és Szegedre küldték gimnáziumi tanárnak, ahol 1879-ig (időközben mint képzőintézeti tanár is) működött és 1874-ben tanári oklevelet nyert. 1879-1880-ban Kolozsvárott, 1880-1886 között Veszprémben tanított. 1886 után a nyitrai főgimnázium tanára. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatótanári tisztét is ráruházták. Utóbbit az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéséig viselte. Több külföldi tanulmányutat tett.
A tanügy terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ő felségétől a királyi főigazgatói címet nyerte.
Munkatársa volt az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak.