Horvát Sándor
Napjainkban a Horvát Sándor a közvélemény széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Horvát Sándor egyre inkább jelen lévő témává vált életünkben, akár személyes, akár szakmai, akár társadalmi szinten. A Horvát Sándor-ről alkotott vélemények változatosak és vitatottak, így tanulmányozása és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Horvát Sándor különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezve annak hatását, fejlődését és relevanciáját különböző kontextusokban.
| Horvát Sándor | |
| Született | 1844. május 2. Csepreg |
| Elhunyt | 1909. július 20. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horvát Sándor (Csepreg, 1844. május 2. – Budapest, 1909. július 20.) piarista áldozópap és tanár.
Élete
Az algimnáziumot Kőszegen végezte, majd Sopronban és Győrött tanult. 1863-ban a győri papnevelő intézetbe lépett. 1867-ben átlépett a kegyes tanítórendbe teológiára. Vácott mint növendék egy évet töltött. A próbaév után 1868-1869-ben Kecskeméten, 1869-1870-ben Nyitrán volt tanár. Ott szervezte a magyar önképzőkört, amely azután gócpontja lett a magyarságnak. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték.
Vácra és Szegedre küldték gimnáziumi tanárnak, ahol 1879-ig (időközben mint képzőintézeti tanár is) működött és 1874-ben tanári oklevelet nyert. 1879-1880-ban Kolozsvárott, 1880-1886 között Veszprémben tanított. 1886 után a nyitrai főgimnázium tanára. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatótanári tisztét is ráruházták. Utóbbit az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéséig viselte. Több külföldi tanulmányutat tett.
A tanügy terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ő felségétől a királyi főigazgatói címet nyerte.
Munkatársa volt az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak.
Művei
- Az ifjúsági lapokba írt 1868-1869-ben névtelenül
- 1872 Az emberi nem keletkezése. Szegedi Hiradó
- 1874 Petőfi Sándor lyrai költészete. Szegedi Hiradó
- 1875 Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője
- 1879 Emlékirat Szeged ujjáteremtése ügyében. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője
- 1880 Önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben. A kolozsvári r. kath. főgimmnázium Értesítője
- 1896 Okmánytár a piaristák sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez 1698-1849 I. Nyitra
- 1897 Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra
- A nyitrai kollégium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története (kézirat)
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Budapest, 1887, 388. old.
- Kegyes tanítórend névtára, 1896
- PIM
További információk
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. A Nyitrai gimnázium. (arcképpel)
- Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. , Kalligram, 2003
