Harmadik világ
Ebben a cikkben a Harmadik világ széles és sokrétű témáját fogjuk megvizsgálni. Az eredetétől a mai relevanciáig egy lenyűgöző utazásra indulunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük ezt a fontos témát. A következő néhány sorban a Harmadik világ-hez kapcsolódó különféle szempontokat elemezzük, például a társadalomra gyakorolt hatását, az időbeli alakulását és a jövőre nézve lehetséges következményeit. Kétségtelen, hogy a Harmadik világ egy lenyűgöző téma, amely minden korosztály és hátterű ember érdeklődését felkelti, és ez a cikk igyekszik elmélyülni a jelentésében és relevanciájában.
Kék: Első világ (kapitalizmus)
Piros: Második világ (kommunizmus)
Zöld: Harmadik világ.
A harmadik világ (franciául tiers-monde) azokat az országokat jelenti, melyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmak, sem a keleti blokk országaival nem kötöttek szövetséget. A kifejezést Alfred Sauvy francia demográfus alkotta meg 1952-ben.
Ma már tágabb értelemben használják a kifejezést és minden olyan országot ideértenek, amelyek fejlettsége és ahol a lakosság életszínvonala alacsony, az állam politikai orientációjától függetlenül. A harmadik világ országai Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában vannak.
Források
- Lipovecz Iván, Simon József: "Harmadik világ" - éhező világ, 1975, Kossuth Kiadó, ISBN 9630905078
- Makai György: A harmadik világ, Kozmosz Könyvek, 1980, ISBN 9632113306
Jegyzetek
- ↑ Alfred Sauvy: Trois mondes, une planète „Ez a harmadik világ, amelyet mint a harmadik rendet nem vesznek tudomásul, kizsákmányolnak és megvetnek, valamivé akar lenni.”
