A mai világban a Görög Mara egyre fontosabbá vált. Akár személyes, akár szakmai, akár tudományos szinten, a Görög Mara releváns témává vált, amely érdeklődést és vitát vált ki. A technológiai fejlődés, a társadalmi változások, a tudományos fejlődés vagy akár a politikai események is hozzájárultak ahhoz, hogy a Görög Mara előkelő helyet foglaljon el a nyilvánosság napirendjén. Ebben a cikkben a Görög Mara-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását, következményeit és relevanciáját a mai társadalomban.
Görög Mara | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1927. szeptember 19. Budapest |
Elhunyt | 2014. Budapest |
Házastársa | Besztercei Pál |
Gyermekei | Besztercei Zsuzsa |
Pályafutása | |
Iskolái | Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája (1946) |
Híres szerepei | Ilma Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Dorina Molière: Tartuffe Vuca Mikszáth Kálmán - Semsey Jenő - Benedek András: A szelistyei asszonyok Diabolo Pepita Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél Ilona, a pirossapkás lány Tabi László: A pirossapkás lány |
Görög Mara IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Görög Mara (Budapest, 1927. szeptember 19. – Budapest, 2014.) magyar színésznő.
Budapesten született 1927. szeptember 19-én. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett színészi diplomát 1946-ban. Pályája elején Hámori Aladár színigazgató vándortársulatával lépett fel vidéki városokban (Szentes, Csongrád, Nagykőrös, Karcag, Békéscsaba, Gyula). 1949-től a Miskolci Nemzeti Színház, 1954-től a Fővárosi Operettszínház szerződtette. 1957 és 1960 között a Petőfi Színház és a Jókai Színház színésznője volt. Ezután a Tarka Színpad, 1963-tól a Thália Színház, 1966-tól 1969-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Házastársa Besztercei Pál Jászai Mari-díjas színész volt. Leányuk Besztercei Zsuzsa is a színészi pályát választotta.