Fénykép

A mai világban a Fénykép olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár történelmi jelentősége, akár a modern társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Fénykép referenciaponttá vált a mindennapi élet különböző területein. A Fénykép megjelenésétől napjainkig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, ami sokféle nézőpontot és véleményt szült a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fénykép néhány legszembetűnőbb oldalát és jelentőségét a jelenlegi környezetben.

Az első fotográfia: Joseph Nicéphore Niépce: Kilátás a dolgozószobából (heliográfia, 1826 v. 1827)

A fénykép valakinek vagy valaminek optikai úton, fényérzékeny anyagra vegyi eljárással vagy elektronikusan rögzített, kinyomtatott képe.

Története

Már az őskorban is voltak törekvések bizonyos mozzanatok, dolgok, tárgyak megörökítésére. Ilyen például a kb. 20 000 éves, bölényt ábrázoló barlangrajz is, a spanyolországi Altamira-barlang falán. Ezen alkotások többnyire vallási, figyelmeztető, felidéző jelleggel jöttek létre, majd az írás megjelenésével (i. e. 2. évezred), erőteljesebb ok-okozati viszony figyelhető meg a festmények létrejötténél. Ezt követően a reneszánszban, az esztétikum is fontossá vált.

A fordulópontot a 19. század közepén megjelenő technikai képek, azaz gyakorlatilag a fotográfia megjelenése hozta. Itt már egyértelművé vált a fizikai kapcsolat a kép és készítője között. A fénykép valós bizonyítéka volt az egykor létezett személynek, tárgynak, megtörtént eseménynek. Először még festmény hatású fényképek készítésére törekedtek, ám az avantgárd korában (20. század eleje) felismerték a festészet és a fénykép közötti különbségeket, így ezentúl már a fotografikus hatás elérése volt a cél.

Források

További információk

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Fénykép témájú médiaállományokat.