Ebben a cikkben a Erózió (geológia)-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását és a történelemben betöltött jelentőségét. Kritikus és tárgyilagos pillantással foglalkozunk a Erózió (geológia)-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokkal, elmélyülve annak eredetében, evolúciójában és időbeli fejlődésében. Egy alapos elemzésen keresztül megfejtjük a Erózió (geológia) körül forgó különféle fogalmakat és elméleteket, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk annak fontosságáról a jelenkori kontextusban. Ezen túlmenően megvizsgáljuk a Erózió (geológia) különböző területekre gyakorolt következményeit és hatásait, ezáltal lehetővé téve a mai jelentőségének széles körű és részletes áttekintését.
Az erózió szűkebb értelemben a csapadékvíz, tágabb értelemben a víz és a jég, általános értelemben minden felszíni erő a felszínt pusztító munkája. A lepusztított anyagot a víz (stb.) elszállítja, és származási helyétől többé-kevésbé messze rakja le: a lerakás folyamata az akkumuláció.
Ehelyütt a szűkebb értelemben vett erózióval foglalkozunk. A jég pusztító munkája a jégerózió, a szélé a defláció.
A természetes erózió leglátványosabb megnyilvánulása a völgyek bevágódása.
Felületi erózió: a talaj felső rétege viszonylag egyenletesen pusztul le. Változatai:
Fokozatai:
le;
A természeti viszonyok mellett az erózióval lehordott talaj mennyisége általában egyensúlyban van a felszínközeli kőzetek mállás eredményeként talajosodó mennyiségével. Ez az egyensúly időnként, döntően emberi beavatkozásra felborulhat; ekkor alakul ki a gyorsított erózió.
Mélységi vagy vonalas erózió: árkok, majd völgyek bevágódása.
Formái, fokozatai:
Egyéb eróziós formák:
Az eróziót az ember már korábban felfedezte. Bödeháza 1715-ös Consocr. című összeírásában így írnak róla:
„A szomszédos dombokról lefutó víz rongálja földjeiket.”