Dunaszentpál

Ma a Dunaszentpál témája rendkívül fontos, és emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a mai relevanciája, akár egyszerűen lenyűgöző története miatt, a Dunaszentpál állandó vita tárgyává vált. A kezdetektől a lehetséges jövőbeli következményekig a Dunaszentpál izgalmas témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben a Dunaszentpál különböző aspektusaiba fogunk beleásni, elemezve annak eredetét, fejlődését és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit.

Dunaszentpál
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Dunaszentpál címere
Dunaszentpál címere		 Dunaszentpál zászlaja
Dunaszentpál zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterCsontos Attila (független)
Irányítószám9175
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség740 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség73,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 33″, k. h. 17° 30′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 33″, k. h. 17° 30′ 15″
Dunaszentpál (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Dunaszentpál
Dunaszentpál
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Dunaszentpál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentpál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dunaszentpál község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Idegen elnevezései

Horvátul két neve létezik a falunak. A horvátkimlei horvátok Sepalnak, a bezenyei horvátok Sempalnak nevezték.

Fekvése

A vármegye keleti részén, a Mosoni-Duna bal partján, annak egyik kanyarulatában, Győrtől mintegy 15 kilométerre északnyugati irányban fekszik. A szigetközi község lakóinak életét a folyó áradásai gyakran megkeserítették, ugyanakkor a rét- és legelőgazdálkodásnak kedvezett, sőt az árvízmentes térszíneken még növénytermesztéssel is foglalkoztak.

Közlekedése

Dunaszentpál zsáktelepülés, közúton csak a Győr és Mosonmagyaróvár között húzódó, 1401-es útról (a szigetközi „főútról”) letérve közelíthető meg, a Dunaszeg nyugati szélétől nem messze, a 11+200-as kilométerszelvényénél kiágazó, alig két kilométeres hosszúságú 14 102-es számú mellékúton. A falut Győrrel rendszeres, félórás autóbusz-összeköttetés köti össze.

Története és mai élete

Az árvizektől védett teraszokon már a honfoglalás óta éltek emberek. Dunaszentpált azonban csak 1391-ben említette először egy oklevél ZENTH PÁL néven, mint a Héderváry grófok birtokát. Elnevezése temploma védőszentjéről származik. Ezután 1443-ban, 1477-ben, 1491-ben, majd 1500-ban is előfordul az elnevezése.

A mohácsi csatavesztés évében a király az itteni birtokokat Bakics Pálnak adományozta. A Bécs felé igyekvő Szulejmán 1529-ben felgyújtotta a település templomát. A Héderváry-uradalom urbáriuma 1554-ben adalékot nyújt a szentpáli mezőgazdálkodásról: eszerint elsősorban rét- és legelőgazdálkodással, erdőgazdálkodással, búza- és rozstermesztéssel, illetve halászattal foglalkozott a lakosság.

A török hódoltság káros hatását a falu lakosságának többször el kellett szenvednie: 1594-ben felgyújtották Szentpált, s 1598-ig török megszállás alatt maradt. A háborús szenvedések miatt nagyon megcsappant a lakosságszám (ezt az 1604-es és az 1619-es jelentések is igazolják), ezért 1656-ban szlovák telepeseket hívtak a településre. A „tótok” a falu északi részén, a Mosoni-Duna közelében telepedtek le. Dunaszentpál északi részét ezért a 17. században „Tótszer”-nek, míg a templom környékét „Magyarszer”-nek hívták. Utoljára 1683-ban vonultak át a török seregek a falun, utána viszonylag békésebb körülmények között éltek a község lakói. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben Vak Bottyán seregei Dunaszentpálon tanyáztak.

A település legnagyobb birtokosa 1711-ben a Viczay család volt, a 18. század közepére azonban a birtokterületek többsége leányágon visszaszállt a Khuen-Héderváry családra. Bár a 18. század évei több háborút nem hoztak, mégsem teltek a gazdálkodók mindennapjai gondtalanul: 1783-ban és 1789-ben súlyos árvíz vonult végig a falun. Az áradásokat követő kárbecslések és az 1784-es népszámlálás adatai együttesen megerősítik, hogy Dunaszentpálon 7 nemesi, 19 örökös jobbágyi, 19 házas zselléri, s 4 házatlan zsellércsalád élt akkoriban. A napóleoni háborúk idején 1809-ben francia csapatok szállták meg a községet. A későbbiekben visszafelé vonuló franciák állítólag a település közelében egy kiszáradt kapolyakútba dobták a Napóleon által közzétett schönbrunni kiáltványt. Ezt a helyet azóta is Francia-kútnak nevezik.

A 19. század egyrészt a kedvezőbb gazdasági lehetőségek, másrészt a természeti katasztrófák százada volt: 1806-ban, 1831-ben és 1849-ben kolera, 1845-ben pedig tűzvész pusztított a faluban. Nemcsak a túlzottan magas, hanem az alacsony vízállás is okozhat károkat: 1854-ben az aszályos nyár miatt még a hajózás is veszélybe került. A gőzhajózás 1860-ban történő bevezetése kedvezőbb közlekedési helyzetet teremtett, ugyanakkor a hajóvontatásból élők munkáját feleslegessé tette. Az 1850-es népszámláláskor 450 katolikus vallású személy lakta a falut, akik akkoriban búza- és káposztatermesztéssel foglalkoztak. A község határában a tagosítások 1864-ben fejeződtek be. A földművelők helyzetét az 1888-as Duna-szabályozás nagy-mértékben javította, ezután egészen 1954-ig nem volt komoly áradás. Az első világháború 28, míg a második 17 halálos áldozatot követelt a községtől. A második világháború után Dunaszentpál visszanyerte önállóságát (1926-ig Győrzámollyal, 1926-1945 között pedig Dunaszeggel volt közös igazgatás alatt). A földosztáskor 62 család kapott egységesen 600 négyszögöl házhelyet, míg 40 család átlagosan 3 kataszteri hold földet kapott.

Az 1950-es évek kollektivizálási hullámai Dunaszentpált is elérték: 1949. szeptember 19-én megalakult az Egyetértés MGTSZ, s 1953-ra már szövetkezeti faluvá nyilvánították Dunaszentpált. Nagy Imre miniszterelnöksége alatt lelassult a kollektivizálás folyamata, 1956 után azonban még erőteljesebb lett. Az 1954-es árvíz érintette ugyan a falut, de aránylag kevesebb kárt okozott, mint a Szigetköz más településein.

A városokba való beköltözések erőltetését a falu nagyon megsínylette, hiszen 1996-ban mindössze 359-en lakták. A lakosság helyben történő foglalkoztatását az itteni termelőszövetkezet nem tudja biztosítani. Ezért nagyon sokan inkább Győrben vállalnak munkát. Dunaszentpál lakói csaknem teljes egészében római katolikus vallásúak. Templomuk 1847-ben épült, 2010-ben nagy anyagi áldozatvállalással külsőleg teljesen felújították. A község infrastrukturális állapota eléggé elmaradott volt: 1990 után építették ki a vízvezeték hálózatot és a szennyvízelvezető csatornát, néhány évvel később pedig a gázvezetéket is. Örvendetes a kistelepülés gyors fejlődése, bár a pénzügyi nehézségek gátat szabnak a nagyobb beruházásoknak. A községnek azonban így is vannak lehetőségei: a Mosoni-Duna ugyanis vonzza a fürdeni és horgászni vágyó turistákat, akiknek az önkormányzat táborozásra alkalmas helyet jelölt ki. Az áradásoktól mentesített öntéstalajon jó minőségű zöldségféléket és gabonanövényeket lehet termeszteni. A falu alsó tagozatos diákjai a helyi általános iskolában tanulnak, amelyet még az 1960-as évek elején bővítettek, majd 1992-ben felújítottak. Dunaszentpálnak van családi napközije, óvodája, focipályája, könyvtára és kultúrotthona is.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Várföldi Lajos (független)
  • 1994–1998: Id. Szabó Károly (független)
  • 1998–2002: Varga Lajos (független)
  • 2002–2003: Varga Lajos (független)
  • 2003–2006: Várföldi Lajos (független)
  • 2006–2010: Várföldi Lajos (független)
  • 2010–2013: Ifj. Szabó Károly (független)
  • 2014–2014: Csontos Attila (független)
  • 2014–2019: Csontos Attila (független)
  • 2019-től: Csontos Attila (független)

A településen 2003. november 16-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt. Bő tíz évvel később, 2014. január 19-én ugyancsak időközi polgármester-választásra kellett sort keríteni Dunaszentpálon, ezúttal lemondás miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
723
734
736
716
735
740
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,6%, református 1,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,2% (17,9% nem nyilatkozott).

Látnivalók

A Fehér kép
  • Római katolikus Szent Péter és Pál-templom
  • Fehér kép: képoszlop a temetőnél Szűz Mária, a keresztre feszített Üdvözítő, Szent Flórián és Szent Vendel domborműves képeivel
  • Mosoni-Duna
  • Kerekes tér
  • Dunaszentpál SE Focipálya

Jegyzetek

  1. ↑ a b Dunaszentpál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. ↑ kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 12.
  5. ↑ Dunaszentpál települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Dunaszentpál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. ↑ Dunaszentpál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. ↑ Dunaszentpál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  9. ↑ a b Dunaszentpál települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. november 16. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. ↑ Dunaszentpál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  11. ↑ Dunaszentpál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  12. ↑ a b Dunaszentpál települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. január 19. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  13. ↑ Dunaszentpál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. ↑ 2014. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  16. ↑ Dunaszentpál Helységnévtár

Források

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Áldozó István cikke átdolgozásával.

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot