A mai világban a Domin József Ferenc emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon. Ez a jelenség különböző területeken vált aktuálissá, a populáris kultúrától a politikáig és a technológiáig. A társadalomra jelentős hatással bíró Domin József Ferenc számos tanulmány és kutatás tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék a következményeit és következményeit. A Domin József Ferenc megjelenése óta nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Domin József Ferenc eredetét, fejlődését és hatásait, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Domin József Ferenc | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1754. január 27. Zágráb |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1819. január 19. (64 évesen) Zágráb |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Domin József Ferenc (Josip Franjo Domin, Zágráb, 1754. január 27. – Zágráb, 1819. január 19.) teológiai és bölcseleti doktor, egyetemi tanár, chasmai címzetes zágrábi kanonok és vaskai apát, a nápolyi és firenzei tudományos akadémia tagja.
Szülővárosában 1769-ben végezte a logikát, mire a jezsuita rendbe lépett, és bölcseletdoktori oklevelet nyert. A rend feloszlatása után világi pap lett a zágrábi egyházmegyében. Tanított a győri, zágrábi és pécsi akadémiákon. 1791. december 1-jén a pesti egyetemhez Horváth János helyébe a fizika és mechanika tanárává nevezték ki. 1794–1796-ban a bölcseleti kar dékánja és 1797-ban rektor volt.
1800-ban kanonok lett Zágrábban. Gyászbeszédet Klohammer Ferenc akadémiai igazgatóhelyettes (Zágráb, 1819.) mondott fölötte. Tagja volt a nápolyi királyi Arcádiának (1799 március) és az etruszk akadémiának (1802. december 10.) Könyvtárát testvére a zágrábi akadémiának ajándékozta.