A modern világban a Dánia közigazgatása olyan téma, amely aktuálissá vált a mai társadalomban. Megalakulása óta a Dánia közigazgatása viták, kutatások és ellentmondó vélemények tárgya. Az idő múlásával a Dánia közigazgatása jelentősége megnőtt, és jelentős hatást gyakorolt a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Dánia közigazgatása körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat, valamint annak mai hatását. A kezdetektől a kortárs vonatkozásokig a Dánia közigazgatása továbbra is az emberek és a szakemberek széles köre számára érdekes és elmélkedés téma. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Dánia közigazgatása-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat azzal a céllal, hogy ismereteket gyarapítsunk, és megalapozott vitát ösztönözzünk a jelenséggel kapcsolatban.
Dániában 2007. január 1-jén közigazgatási reformot hajtottak végre. A reform előtt az ország regionális szinten 13 megyére és 3 megyei jogokkal bíró községre oszlott, helyi szinten pedig – az utóbbiakat is beleértve – 270 község volt. A reform eredményeként a megyéket 5 régió váltotta fel, a községek száma pedig 98-ra csökkent.
A dán közjog különbséget tesz a „Királyság” (Rigsfællesskabet) és a „Dániai Királyság” (Kongeriget Danmark) között. A "Királyság" 3 részből áll: Dánia, Feröer és Grönland. Ez a három részegység egyenlőtlen szövetséget alkot abban az értelemben, hogy bár a három részegység autonóm belügyeiket illetően, a szövetséget érintő közös kérdéseket a szövetség egyik részegysége, a szűkebb értelemben vett Dánia intézi.
Dániához tartozik, de széles körű autonómiával bír két önkormányzattal rendelkező terület (selvstyrende områder):
Feröer és Grönland 2-2 képviselőt küld a 179 tagú Folketingbe.
Dánia 5 régióra oszlik.
A regionális tanács a régió vezető testülete. 41 tagból áll, akiket 4 évre választanak közvetlen választások útján.
A regionális tanács elnöke a tanács vezetője. Az elnököt a tanács választja.
A végrehajtó bizottságot a regionális tanács választja. 11-19 tagból állhat. A tanács eseti bizottságokat is felállíthat, hogy segítsék a munkáját.
A regionális önkormányzatok feladatai a következő területekre terjednek ki:
A régiók és székhelyeik:
Dániában a helyi önkormányzati szintet 98 község (kommune, tsz. kommuner) alkotja.
A községi tanács tagjait négy évre választják egy arányos képviseleti rendszerben, szavazatmegosztással (a választók saját listát állíthatnak össze különböző listákon induló jelöltekből). Ez a döntéshozó testület választja meg a végrehajtó bizottságok tagjait.
A végrehajtó bizottságok felelősek a helyi adminisztrációért. A községi tanácsot állandó bizottságok segítik a döntések előkészítésében. A tanács köteles pénzügyi bizottságot felállítani, de más bizottságokat is létrehozhat.
A polgármestert a községi tanács választja négy évre. Ő vezeti a hivatalt és a tanácsot is.
A községi önkormányzatok feladatai a következő területekre terjednek ki:
2006. december 31-éig az ország 13 megyére (amt, tsz. amter) illetve (2006. január 1. óta) 270 községre (kommune, tsz. kommuner) oszlott, melyek közül három (Koppenhága, Frederiksberg és Bornholm megyei jogokkal bírt.
A megyék és megyei jogú községek* 2006. december 31-éig: