Biogeográfia
Ez a cikk a Biogeográfia témával foglalkozik, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. A Biogeográfia felkeltette a kutatók, akadémikusok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a mai jelentőségének köszönhetően. Ez a cikk a Biogeográfia-hez kapcsolódó különböző megközelítéseket, nézőpontokat és szempontokat vizsgálja meg azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjon erről a kérdésről. A Biogeográfia eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig alaposan megvizsgáljuk, mit jelent a Biogeográfia, és milyen hatásai vannak a különböző kontextusokban. Ezen túlmenően a Biogeográfia-hez kapcsolódó lehetséges jövőbeli perspektívákat és trendeket elemezzük, hogy megértsük a hosszú távú előrejelzését.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A biogeográfia (más néven életföldrajz) a földrajztudománynak az élőlények elterjedésével, eloszlásával és a táj – élőlény kölcsönhatással foglalkozó ága. Magába foglalja a földtörténeti fejlődés és az állat- és növényvilág közti természeti kapcsolatok kiterjesztését a különböző földterületeken. Alapjait Alexander von Humboldt (1769–1859) fektette le.
A biogeográfia az élőlényeket úgy tekinti, mint:
A biogeográfiát két fő részre oszthatjuk:
- Növényföldrajz és geobotanika (a növények és növényközösségek elterjedésének tanulmányozása)
- Állatföldrajz és geozoológia (az állatok helyi elterjedésének tudománya). A floraterületekhez faunák tartoznak.
További információ
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |