Arma Paul
Napjainkban a Arma Paul nagyon fontos és érdekes téma a társadalom számára. A Arma Paul létrejötte óta emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, vitákat, vitákat és elmélkedéseket generálva fontosságáról és életünkre gyakorolt hatásáról. Akár a kultúrára, a technológiára, a politikára vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt, a Arma Paul-nek sikerült a média és a társadalmi figyelem középpontjába kerülnie, és jelenünk és jövőnk építésének alapvető elemévé vált. Ebben a cikkben a Arma Paul különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, elemezve annak alakulását, következményeit és mai jelentését.
| Arma Paul | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Weisshaus Imre |
| Született | 1905. november 22. Budapest |
| Elhunyt | 1987. november 28. (82 évesen) Párizs |
| Sírhely | Montparnasse-i temető |
| Pályafutás | |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység | zeneszerző, zeneetnológus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arma Paul (másképp: Amrusz Pál v. Arma Pál, eredeti neve: Weisshaus Imre) (Budapest, 1905. november 22. – Párizs, 1987. november 28.) magyar származású francia zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus.
Élete
Egy hangversenyen Bartókot hallva döntötte el, hogy zenei pályára lép. 1920-tól a Zeneakadémián Bartók Béla tanítványa volt, ő inspirálta népdalgyűjtésre. A fiatal növendéket azonban negyedéves korában kicsapták.
Európában és az USA-ban koncertezett, előadásokat tartott. A nácizmus elől Párizsba menekült, és ott telepedett le. Dolgozott a francia rádiónál. Francia népdalokat, az Ellenállás dalait és amerikai néger spirituálékat gyűjtött.
Művei
- 1922-ben keletkezett legelső darabja, egy zongorakíséretes dal Ady Endre Jó Csönd-herceg előtt című versére.
- Petite Suite (op. 14) (1930)
- Á la mémoire de Béla Bartók – vonószenekarra és ütőkre (op. 293) (1982)
- Harminchat francia népdal
- 1947-ben társszerkesztőként megjelentetett egy zenei lexikont.
- Elektronikus műveket is komponált.
