Mai cikkünkben a Agárdy Gábor lenyűgöző világába fogunk beleásni. Bármi legyen is az érdeklődése vagy előzetes ismerete ebben a témában, biztosak vagyunk benne, hogy új és releváns információkat talál, amelyek gazdagítják megértését. Az eredetétől a mai relevanciáig minden fontos szempontot feltárunk, és érdekes tényekkel és tényekkel szolgálunk, amelyek arra ösztönzik, hogy folytassa a Agárdy Gábor-ről való tanulást és további felfedezéseket. Készülj fel, hogy belemerülj egy izgalmas és gazdagító utazásba!
„Játszom, mióta csak megvagyok… Szegeden lakott a családunk, s én nem lehettem több hat-nyolc évesnél, amikor betoppant egy szomszéd, a szegedi színház tagja, mondván, hogy gyermekszínészt keresnek. Így kezdődött, s a szegedi színháznál eltöltött évek után, immár nem gyermek, hanem ifjú színészként több mint egy évtizeden át vándor társulatokkal jártam az országot. Általában három hónapot töltöttünk egy városban. Kisebb helyiségekben még annyit sem, s játszottunk klasszikust, modernet, prózát, operettet, mindent. Nincs olyan vidéke Magyarországnak, ahol meg ne fordultam volna...”
Örmény családból származott, nagyapja az örmény népirtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, végül 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1985-től itt játszott nyugdíjasként, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Munkái többek között megtalálhatók a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is.
Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövődmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza. Hosszan tartó betegség után, 2006. január 19-én, 83 éves korában érte a halál. 2006. február 1-jén helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben.
Magánélete
Első felesége volt Tóth Ila színésznő, lányuk: Agárdy Ilona színésznő.Rácz Borival (1932–2017), a Magyar Állami Operaház ünnepelt balerinájával 1956-ban kötöttek házasságot. Agárdy Gábor, ikonok mellett színészportrékat is festett.
Capek: Az ellopott 139/VII. c. üo. sz. irat (1980)
Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza (1980)
A csizmás kandúr (1981)
Josef és Carel Capek: Rovarok (1981)
Alice Csodaországban
Feleki László: Világtörténeti panasziroda (1981)
Castle, John - Hailey, Arthur: Rémület a levegőben (1982)
Az özvegy avagy egy kis retus (1982)
Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
Kopányi György: Hazalátogató (1983)
Lázár Ervin : Lenn a kútban (1983)
Muszty Bea-Dobay András: A kék csodatorta (1983)
Ottlik Géza: Minden megvan (1983)
Szép Ernő: Május (1983)
Tabarin: Csendestársak (1983)
Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
Zajc, Dane: Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
Babits Mihály: A gólyakalifa (1984)
Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
Móricz Zsigmond: Murányi kaland (1985)
Rideg Sándor: Indul a bakterház (1985)
Moldova György: Vigyázat, harapok! (1986)
Aleksandar Obrenovic: A konjunktúra mámorító illata (1987)
Jókai Mór: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból (1987)
Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987)
Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
Raudsepp, Hugo: A naplopó (1988)
Egy hibbant vénember naplója (1989)
Fekete István: Hajnal Badányban (1989)
Gárdonyi Géza: Zivatar pékéknél (1989)
Munkagödör (1989)
Zdanek Sverák: Az aranyabroncsos kerékpár (1991)
Gyurkovics Tibor: Halálsakk (1992)
Zsolt Béla: Oktogon (1992)
Jókai Mór: A hajdani Nemzeti Színházról (1996)
Csiky Gergely: Kaviár (1997)
Vaszary János: Happyenddel kezdődik (1997)
Emlékezete
2010-ben avatták fel emléktábláját egykori lakóházának falán, a VI. kerületi Király utca 82. szám alatt.
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a Nemzet Színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.
2022. augusztus 2-án, születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak a tiszteletére a szülőházán, Szegeden, a Széchenyi tér 3. szám alatt.
2023.január 21-én emléktáblát avattak Fóton, az Agárdy Gábor utcában, közadakozásból.