1998-as németországi szövetségi választás

Ez a cikk a 1998-as németországi szövetségi választás témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt nagy jelentőségűvé vált. A 1998-as németországi szövetségi választás megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki és heves vitákat váltott ki a közvéleményben. A kutatás során a 1998-as németországi szövetségi választás-hez kapcsolódó különböző szempontokat, valamint a különböző kontextusokban gyakorolt ​​​​hatásait elemzik. A 1998-as németországi szövetségi választás jelenlegi és jövőbeli perspektívái is szóba kerülnek, hogy átfogó képet adjunk erről a jelenleg jelentős témáról.

Listavezető Gerhard Schröder Helmut Kohl Joschka Fischer Wolfgang Gerhardt Gregor Gysi
Párt neve SPD CDU / CSU Zöldek FDP PDS
Szavazatok száma 20,181,269
40,9%
17,329,388
35,1%
3,301,624
6,7%
3,080,955
6,2%
2,515,454
5,1%
Mandátumok Bundestag:
298 / 669
Bundestag:
245 / 669
Bundestag:
49 / 669
Bundestag:
47 / 669
Bundestag:
36 / 669
Változás %-pont Növekedés4,5 Csökkenés6,4 Csökkenés0,6 Csökkenés0,7 Növekedés0,7
Változás a mandátumokban Növekedés46 Csökkenés49 Csökkenés2 Csökkenés4 Növekedés6


Az 1998-as németországi szövetségi választást, 1998. szeptember 27-én tartották meg, amin a Bundestag, a német szövetségi parlament tagjait választották meg. A választáson a Szociáldemokrata Párt aratott győzelmet és a párt elnöke, Gerhard Schröder lett a kancellár.

Választási kampány

A kampány elsősorban a munkanéküliség helyzetéről és a gazdaság állapotáról szólt. A német újraegyesítés óta, 1990 óta a munkanélküliség 4.2%-ről 9.4%-ra nőtt 1998-ra, ami 4 millió munkanélkülit jelentett. Amellett hogy ezek a komoly belső feszültségek jelen voltak az újraegyesített országban, az európai integrációs folyamatok vezetőjeként is fellépett. A közvélemény jelentős része a Helmut Kohl vezette jobbközép CDU/CSU és szabaddemokraták fémjelezte kormánykoalíciót okolta a gazdasági helyzetért. A már ekkor 16 éve kancellár Kohl vezette kabinetnek nem sikerült teljesen körűen megvalósítani a kelet-német tartományok integrálást, hiszen számos tömegtüntetés zajlott le kelet-német nagyvárosokban, a jólléti kiadásokat megnyírbálása és a növekvő munkanélküliség miatt.

A kampány azzal kezdődött, hogy a két nagy párt a CDU és az SPD párt elnököt választott. Felmerült olyan pletyka, hogy Helmut Kohl lemond és átadja helyét Wolfgang Schäublének, a CDU/CSU frakcióvezetőjének, ám 1997. ápriliásban bejelentette hogy újabb ciklust vállalna, így ismét ő lett a CDU kancellár-jelöltje. Az SPD két jelöltje Oskar Lafontaine és Gerhard Schröder, Alsó-Szászország miniszterelnöke volt.

1998. március 1-én Schröder fölényes győzelmet aratott az alsó-szászországi tartományi választáson, 42%-ot ért el. Schröder új arcot vitt az SPD politikájába.

A CDU kampány alapvetően Kohl kancellári tapasztalatára és hírnevére épült. A CDU szlogenje a "Biztonság, nem kockázat" volt. Az SPD kampánya a munkanélküliségről is szólt és Kohlt a "munkanélküli kancellárnak" nevezte. A munkanélküliség a volt NDK területén volt a legmagasabb: 20%. A másik fontos téma az adó- és a jólléti rendszer reformja volt. Az Uniópártok az egészségügyi juttatások és a nyugdíjasoknak biztosított kedvezmények csökkentése mellett kampányolt, és adócsökkentést szeretett volna véghez vinni. Az SPD ellenezte ezeket.

Egy kutatás szerint az SPD ekkoriban centrista irányultságú volt és a Zöldek voltak baloldaliak.

Választási szlogenek

  • SPD: Deutschland braucht einen neuen Kanzler! (Németországnak új kancellára van szüksége!)
  • CDU/CSU: Weltklasse für Deutschland! (Világcsúcs Németországért!)
  • FDP: Verläßichkeit. Vertrauen. Kinkel (Megbízhatóság. Bizalom. Kinkellel)
  • Szövetség '90/Zöldek: Neue Mehrheiten nur mit uns! (Új többséget csak velünk!)
  • PDS: Ausbilden, nich ausgrenzen! (Oktatni és nem kirekeszteni!)

Eredmények

A választási eredményváró műsor 17:30 órakor jelentkezett az ARD Das Erste csatornáján, illetve a ZDF csatornáján. Az exit poll eredmények 18 órakor láttak napvilágot.

Országos eredmények

Párt neve Pártlistás
szavazás
Szavazatok % Elnyert
mandátumok
Mandátumok %
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) 20.181.269 40,9% +4,5% 295 +43 44,5%
Kereszténydemokrata Unió (CDU) 14.004.908 28,4% -5,8% 198 -46 29,6%
Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 3.324.480 6,8% -0,6% 47 -3 7,0%
Szövetség '90/Zöldek 3.301.624 6,7% -1,1% 47 -2 7,0%
Német Szabaddemokrata Párt (FDP) 3.080.955 6,2% -0,2% 43 -4 6,4%
Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) 2.515.454 5,1% +0,7% 36 +6 5,4%
Egyéb pártok 2.899.822 5,9%   0   0,0%
Érvénytelen szavazatok /üresen hagyott szavazólapok 638.575 - - - - -
Összesen 49.947.087 100,0%   669 -3 100,0%

Területi eredmények

A választáson az SPD Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Türingia, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Saar-vidék, Berlin, Bréma és Hamburg tartományok választókerületeiben győzött.

Az Uniópártok Bajorország, Baden-Württemberg, Szászország és Mecklenburg-Elő-Pomerániában Rügen térségének választókerületeiben győzött.

A PDS-nek négy kelet-berlini választókerületben sikerült győznie.

Következmény

A választásokon a CDU/CSU mintegy 6%-ot vesztett, az FDP-vel együtt pedig nem lett meg a kormánytöbbség a Bundestagban. A szociáldemokraták és zöldek együtt 345 mandátumot szereztek, ami abszolút többséget hozott a Bundestag. Ezzel a második világháború utáni első olyan balközép kormány lett, aminek abszolút többsége lett.

Jegyzetek

  1. Alle rücken nach links – außer der FDP. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  2. Bundestagswahl 1998 (3). (Hozzáférés: 2019. október 5.)