A Írország az olimpiai játékokon témája az évek során lekötötte az emberiség figyelmét. A Írország az olimpiai játékokon időtlen idők óta okot ad elmélkedésre, vitára és tanulmányozásra. Hatása az élet különböző területeire terjed ki, érintve többek között a társadalmat, a tudományt, a kultúrát, a történelmet és a politikát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Írország az olimpiai játékokon számos aspektusát, elemezve a mai világra gyakorolt hatását és az emberiség fejlődésében betöltött jelentőségét. Az eredetétől a mai fejlődéséig elmerülünk egy lenyűgöző utazásban a Írország az olimpiai játékokon történetén és jelenén keresztül.
Írország az olimpiai játékokon | |||||
Írország zászlaja | |||||
NOB-országkód: IRL | |||||
OOB | Ír Olimpiai Tanács | ||||
Honlap | Hivatalos honlap | ||||
Érmek |
| ||||
Nyári olimpiai játékok: | |||||
Téli olimpiai játékok: | |||||
Más szereplések: Nagy-Britannia részeként (1896–1920) |
Írország független államként a párizsi 1924-es nyári olimpia óta vesz részt a játékokon. 1896 és 1920 között az ír sportolók Nagy-Britannia színein belül indultak a négyévenként megrendezett sportünnepeken. 1906-ban próbát tettek az „önálló nemzet” státusz elnyerésére, de György görög és dán herceg leállította a kérelem elbírálását, ám 1924-ben végre megalakult a független Ír Köztársaság olimpiai küldöttsége, így részt vehettek a versenyeken.
Észak-Írország sportolói választhatnak; az Ír Olimpiai Tanács és a Brit Olimpiai Szövetség egyezményeként versenyezhetnek Írország vagy az Egyesült Királyság (mely az olimpiai játékokon Nagy-Britannia néven vesz részt) színei alatt is.
Ez a lista nem tartalmazza sem azokat az ír sportolókat, akik 1900 és 1920 között Nagy-Britannia színeiben indultak, sem az 1908-as gyeplabda ezüstérmes nemzeti csapatot és azokat az ír születésű sportembereket, akik más nemzetek lobogói alatt vonultak fel az olimpiai játékokon, például John Jesus Flanagan, aki kalapácsvetésben nyert háromszor aranyérmet 1900 és 1908 között.
Olimpia | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|
1924, Párizs | 0 | 0 | 0 | 0 |
1928, Amszterdam | 1 | 0 | 0 | 1 |
1932, Los Angeles | 2 | 0 | 0 | 2 |
1936, Berlin | nem vett részt | |||
1948, London | 0 | 0 | 0 | 0 |
1952, Helsinki | 0 | 1 | 0 | 1 |
1956, Melbourne | 1 | 1 | 3 | 5 |
1960, Róma | 0 | 0 | 0 | 0 |
1964, Tokió | 0 | 0 | 1 | 1 |
1968, Mexikóváros | 0 | 0 | 0 | 0 |
1972, München | 0 | 0 | 0 | 0 |
1976, Montréal | 0 | 0 | 0 | 0 |
1980, Moszkva | 0 | 1 | 1 | 2 |
1984, Los Angeles | 0 | 1 | 0 | 1 |
1988, Szöul | 0 | 0 | 0 | 0 |
1992, Barcelona | 1 | 1 | 0 | 2 |
1996, Atlanta | 3 | 0 | 1 | 4 |
2000, Sydney | 0 | 1 | 0 | 1 |
2004, Athén | 0 | 0 | 0 | 0 |
2008, Peking | 0 | 1 | 2 | 3 |
2012, London | 1 | 1 | 3 | 5 |
Összesen | 9 | 8 | 11 | 28 |
Írország érmei a nyári olimpiai játékokon sportáganként |
Sportág | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|
Atlétika | 4 | 2 | 0 | 6 |
Úszás | 3 | 0 | 1 | 4 |
Ökölvívás | 2 | 5 | 9 | 16 |
Vitorlázás | 0 | 1 | 0 | 1 |
Lovaglás | 0 | 0 | 1 | 1 |
Összesen | 9 | 8 | 11 | 28 |