Vegyérték
Ebben a cikkben mélyebben elmélyülünk a Vegyérték témában, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A Vegyérték releváns téma, és nagy érdeklődésre tart számot széles közönség számára, mivel mindennapi életünk számos területét érinti. Ebben a cikkben a Vegyérték-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történelmi eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Részletes elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a kérdésre, és teljesebb képet adni arról, hogy valójában mit is takar. Reméljük, hogy az olvasás befejeztével az olvasók mélyebben megértik és értékelik a Vegyérték témáját.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A hagyományos értelmezés szerint az a szám, amely megmutatja, hogy az adott kémiai elem egy atomja hány hidrogénatomot képes lekötni vagy vegyületeiben helyettesíteni. Ma a vegyérték fogalma már elavult, bár a szó használata eléggé elterjedt. A kifejezés tulajdonképpen kötéstípusonként mást és mást jelent: ionos kötésnél gyakran azonosítják az ion töltésszámával, kovalens kötésnél egy molekulában az adott atomhoz tartozó kötőelektronpárok számát adja meg. Ez utóbbi esetben kovalens vegyértékről beszélünk.
Források
- Vegyérték vilaglex.hu
- Bokor József (szerk.). Vegyérték, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X