Mai cikkünkben a Európa földrajza izgalmas világába fogunk beleásni. Bármilyen érdeklődést mutat is ez a téma iránt, akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a különböző tanulmányi területekre gyakorolt hatása miatt, biztosak vagyunk benne, hogy lenyűgöző információkat fog találni. Foglalkozni fogunk a Európa földrajza kulcsfontosságú aspektusaival, eredetétől az évek során bekövetkezett fejlődéséig, a mai jelentőségének elemzése mellett. Nem számít, hogy a Európa földrajza szakértője vagy csak most kezdi el, ez a cikk mindenki számára tartogat valamit. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit a Európa földrajza-ről tudnia kell!
Európa a Föld hét kontinense közül az egyik. Ázsiától megállapodás alapján megrajzolt határok választják el. Nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen a Földközi-tenger határolja.
Európa a legtagoltabb partvonalú kontinens, a területének több, mint egyharmada sziget vagy félsziget. Európa legnagyobb szigete a Brit-sziget, a legnagyobb félszigete a Skandináv-félsziget.
Európa a mérsékelt övezetbe tartozik, kivéve a legészakibb területeket, amelyek már a hideg övezetbe tartoznak. Éghajlatát elsősorban földrajzi fekvése (távolsága az Egyenlítőtől valamint az óceántól) és domborzata határozza meg.
A kontinensen az alábbi éghajlatok alakultak ki:
Európa leghosszabb folyói becsült hosszukkal:
Európa fontosabb hegységei:
Az Alpok Európa legmagasabb gyűrthegysége. Olaszországban, Svájcban, Ausztriában, Szlovéniában, Liechtensteinben, Franciaországban és Németországban helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc (4807 m) az Európai Unió legmagasabb hegye. Két fő vonulatra szokták osztani, a Nyugati-Alpokra és a Keleti-Alpokra. A Nyugati-Alpokban található a Mont Blanc. A Nyugati-Alpokban erősebb a jég felszínformáló munkája, így ott nagyobb jégmezők és hosszabb gleccserek vannak. Az Alpok éghajlatát főként a domborzat alakítja. A hóhatár kb. 2500 méteren húzódik.
Az Alpokban több, mint 30 000 állatfaj él. Jellemző állatai a havasi mormota, a zerge, a kőszáli kecske és a havasi nyúl.
Az Urál hegység Oroszország nyugati részén és Kazahsztánban található, megközelítőleg észak-déli irányban futó röghegység. Európa és Ázsia határán található. Kb. 300 millió évvel ezelőtt keletkezett. Legmagasabb hegye a Narodnaja, aminek 1 894 méter a tengerszint feletti magassága.
Az Urálban megtalálhatóak Szibéria jellemző állatai, mint a vapiti, a barna medve és a szürke farkas. Jellemző fafajai a szibériai jegenyefenyő, a szibériai cirbolyafenyő, az erdeifenyő, a közönséges lucfenyő, a szibériai vörösfenyő és a szibériai lucfenyő.
A Kárpátok Ausztriától Szerbiáig terjedő közép-európai hegység. Közrefogja a Kárpát-medencét.
A Kárpátok ásványokban gazdag. Található itt vas-, réz-, kobalt-, nikkel-, mangán-, ólom- és cinkérc. Itt található Európa aranyban leggazdagabb vidéke is.
Legmagasabb csúcsa, az Elbrusz Európa legmagasabb hegye.
Európa 10 legnagyobb szigete területükkel:
Szomszédos országok száma | Országok |
---|---|
14 | Oroszország |
11 | Franciaország |
9 | Németország |
8 | Ausztria, Szerbia, Törökország |
7 | Lengyelország, Magyarország, Ukrajna |
6 | Olaszország |
5 | Bulgária, Fehéroroszország, Horvátország, Észak-Macedónia, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia |
4 | Albánia, Belgium, Csehország, Görögország, Koszovó, Lettország, Litvánia, Montenegró, Szlovénia |
3 | Bosznia-Hercegovina, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Norvégia |
2 | Andorra, Észtország, Liechtenstein, Moldova, Svédország |
1 | Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Monaco, Portugália, San Marino, Vatikán |
0 | Ciprus, Izland, Málta |