Mai cikkünkben a Egyház izgalmas világát fogjuk felfedezni, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Egyház eredetétől napjaink relevanciájáig vitát, érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki a társadalom különböző területein. Ebben a cikkben elemezzük a Egyház jelentőségét a jelenlegi kontextusban, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Emellett elmélyülünk annak történelmi, kulturális és társadalmi vonatkozásaiban is, és olyan részletes perspektívát kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Egyház jelentőségét a mai világban.
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak. Köznapi szóhasználat szerint a keresztény hívek szervezett közössége.
Az ekkléziológiában az egyház az, amit a különböző keresztény felekezetek a hívők valódi testületeként vagy a Jézus Krisztus által létrehozott intézményként tekintenek. A „keresztény egyház” a tudományos világban a kereszténység szinonimájaként is használatos, annak ellenére, hogy a vallás sok egyházból vagy felekezetből áll, amelyek közül a többi közösség kizárásával sok azt állítja, hogy csak az övé az „igaz egyház”.
Összetett szó: egy + ház; jelzői szerepű előtagja nagy valószínűséggel a „szent” jelentésű egy.
Az egyház a görög eredetű (εκκλησία, ekklēszia) → latin „ecclesia” szó megfelelője, amelyben a magyar összetétel eleje, az „egy” szó, nyelvtörténeti adatok tanúsága szerint nem az unus jelentésű számnév, hanem az egy, ma már önállóan elkallódott, régi szavunkkal azonos. E szó jelentése a rá valló nyelvtörténeti tanúságokból kivehetően a szent szó fogalmával rokon lehetett. Az egyház eszerint annyi, mint „szentház”.
Az egyház egyes nézetek szerint nem más, mint az intézményesült vallás. 2012-től Magyarországon 27 egyházat ismernek el hivatalosan, szemben a 2012 előtt bejegyzett 150 egyházzal és vallási közösséggel. Ugyanakkor számos vallási közösség működik hivatalos bejegyzés nélkül is, ezek bejegyzését ugyanis a magyar törvények nem teszik kötelezővé.
Magyarországon ma már ez egy jogi szervezeti forma neve is, és nem feltétlenül jelent a hagyományos értelemben vett vallásosságot, hiszen lehetőség van akár ateista egyház alapítására is.
Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (a továbbiakban együtt: egyház) hozhatnak létre.
Keresztény nézőpontból az Egyház az Istentől természetfölötti módon elhívott, Jézus Krisztusban hívő, újjászületett emberek összessége: a magyarul egyháznak fordított szó az Újszövetség eredeti nyelvében, a görögben eklészia (= kihívottak közössége). Eszerint az Egyház Jézus Krisztus tulajdona, amelyet ő épít és irányít.
Sok protestáns hívő számára a keresztyén egyháznak két összetevője van: a látható egyház, azaz az intézmények, valamint a láthatatlan egyház, amelyhez azok tartoznak, „akik valóban megmenekülnek.”
Sokak szerint szellemi értelemben Jézus Krisztusnak egyetlen egyháza van, amely a helyi gyülekezetek összességéből tevődik össze. Ez nem egy jogi értelemben vett egyházra vonatkozik (például nem a katolikus egyházra vagy más történelmi egyházra, hasonlóképp nem egy kisegyházra). A keresztény egyházak (felekezetek), illetve ezek egyes tagjai ebben az értelmezésben nem szükségszerűen részei ennek az „egyetlen Egyháznak”, mivel ez szellemi (nem pedig intézményes) értelemben értendő, és országhatárokon, felekezeti, gyülekezeti határokon átívelő csoport. A keresztények hite szerint a Jézus Krisztus egyházához való tartozást maga Jézus fogja megmutatni.