Dögkeselyű

Dögkeselyű
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Saskeselyűformák (Aegypiinae);
Nem:	Neophron; (Savigny, 1809)
Faj:	N. percnopterus;
Tudományos név
	Neophron percnopterus; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	A fakókeselyű elterjedési területe.; A telelőterületek kék színnel vannak jelölve.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Dögkeselyű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Dögkeselyű témájú médiaállományokat és Dögkeselyű témájú kategóriát.

Ez a szócikk az állatról szól. Hasonló címmel lásd még: Dögkeselyű (film).

A dögkeselyű vagy egyiptomi keselyű (Neophron percnopterus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó Neophron nem egyetlen faja.

Előfordulása

Dél-Európában, Ázsia nagy részén és Afrikában fészkel. A sivatagoktól kezdve a szavannákon keresztül a trópusi esőerdőkig szinte minden övben előfordul. Emberi települések közelében is felbukkan.

Alfajai

Dögkeselyű (Neophron percnopterus percnopterus), Dél-Európa, Közel-Kelet, Arábia, Afrika
Indiai dögkeselyű (Neophron percnopterus ginginianus), Közép-Ázsiától Dél-Indiáig
Neophron percnopterus majorensis, a Kanári-szigetek keleti szigetei (Fuerteventura, Lanzarote és Alegranza)

Megjelenése

Hossza 58-70 centiméter, szárnyafesztávolsága 155-170 centiméter, testtömege 1600-2200 gramm.

Életmódja

Többségében dögevő, de a hulladékokat is megeszi. Egyik kedvence a strucctojás, ám csőre gyenge a feltöréséhez, ezért keres egy megfelelő követ és addig dobálja, amíg a tojás el nem törik.

Szaporodása

Fákra vagy sziklákra rakja gallyakból készült fészkét. A fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 42 napig kotlik. A költésben és a fiókák 12 hétig tartó felnevelésében mind a két szülő részt vesz.

Kárpát-medencei előfordulása

Az 1800 években a Kárpátokban még rendszeres fészkelő volt, de a körülmények hatására szinte teljesen eltűnt. Magyarországi előfordulása nagyon ritka.