Ausztrálázsia

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ausztrálázsia témáját, megvizsgálva annak eredetét, időbeli alakulását és mai relevanciáját. A történelem során a Ausztrálázsia alapvető szerepet játszott a társadalom különböző aspektusaiban, a kultúrára és a művészetre gyakorolt ​​hatásától a tudományra és a technológiára gyakorolt ​​hatásig. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Ausztrálázsia körüli különböző nézőpontokat és vitákat, hogy megvilágítsuk annak következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Hasonlóképpen figyelembe vesszük a terület szakértőinek véleményét, és figyelembe vesszük azoknak a tapasztalatait és vallomásait, akik közelről tapasztalták a Ausztrálázsia hatását életükben.

Ausztrálázsia régió Óceániában, amely magába foglalja Ausztráliát, Új-Zélandot, Új-Guineát és a közeli Csendes-óceáni szigeteket. Az elnevezést Charles de Brosses alkotta meg Histoire des navigations aux terres australes című művében.

Részei

• Ausztrália
• Új-Zéland
• Új-Guinea
• Mikronézia

• Mariana-szigetek
• Marshall-szigetek
• Karolina-szigetek
• Kiribati

• Polinézia
• Melanézia

Élővilág

Az emberek betelepülése előtt az emlősök közül csak a denevérek voltak jelen Új-Zélandon. Ausztrália és Új-Guinea legfontosabb ragadozói a krokodilok és más nagy hüllők. A régióban 13 madárcsalád honos, beleértve az emuféléket és a kiviféléket.

Demográfia

2007-ben Ausztrálázsia teljes népessége becslések szerint 33 millió fő volt. A várható élettartam Ausztráliában 81 év, Új Guineában 67 év. A legfontosabb nyelv az angol, amit több, mint 20 millió lakos beszél.

Források

• Ausztrálázsia földrajza, élővilága, demográfiája (angolul)

Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap